Sulyok Tamás július 18-án, a kora esti órákban jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, ennek értelmében 2026. július 20-tól már nem ő tölti be a köztársasági elnöki pozíciót.

A bejelentést követően megszólalt a miniszterelnök, a korábbi kormányfő, Orbán Viktor,valamint több politikus és közéleti szereplő is. Magyar Péter a Sulyok Tamás döntésére reagáló videójában arról is beszélt, hogy az új köztársasági elnök kiválasztásába a társadalmat egy nyílt javaslattételi folyamaton keresztül vonnák be, elkerülve azt, hogy a döntés zárt ajtók mögött, „szivarszobákban” szülessen meg.

A kormányfő nem sokkal később a közösségi oldalán közölte a Tisza Párt álláspontját a leendő köztársasági elnök személyéről: 

a Tisza álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet.

A társadalmi részvétel több módon valósulna meg:

• Széles körű javaslattétel: A folyamatba bevonják a pártokat, a közélet szereplőit, a civil szervezeteket és a magánembereket is, akik mind tehetnek javaslatot az új elnök személyére;
• Közös értékválasztás: Arra kérik az embereket, hogy mondják el, kit és milyen értékek mentén tartanak méltónak a Magyar Köztársaság és a magyar állampolgárok képviseletére;
• Társadalmi bizalom mint erkölcsi alap: A jelölés folyamatának erkölcsi alapját a társadalom bizalma fogja megadni, annak érdekében, hogy az új köztársasági elnök képes legyen megteremteni a magyar nemzet egységét.

A kiválasztás célja, hogy egy olyan személyt/személyeket találjanak, aki politikailag és társadalmilag is megfelelő, azonban a kiválasztás végső menete a hivatalos keretek között marad: a beérkezett jelöltekről egyeztetés zajlik majd a parlamenti frakcióvezetőkkel, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg.

(Borítókép: Magyar Pétre 2026. július 16-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)