PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 18. 1 percnyi olvasás
A reálbér-növekedés Magyarországon közel harminc százalékos volt az elmúlt öt évben.
A Tisza-kormány hiába állítja, hogy Magyarország elszegényedett, a magyar reálbér-növekedés nemzetközi összevetésben is kiugró volt az elmúlt öt évben – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Szalai Piroska. Az országgyűlési képviselő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb foglalkoztatási jelentésére hivatkozva azt mondta, hogy 2021 első negyedéve és 2026 első negyedéve között közel 30 százalékkal emelkedtek a magyar reálbérek, amivel Magyarország a második helyen áll az OECD-tagállamok között, Törökország mögött.

Szalai Piroska szerint a reálbér alakulása azért fontos mutató, mert nem a nominális fizetések növekedését, hanem azok vásárlóerejének változását mutatja. Úgy fogalmazott, hogy a magyar munkavállalók keresetének reálértéke nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően nőtt, miközben több fejlett országban a bérek vásárlóereje még mindig nem érte el a korábbi szintet.
A képviselő az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az OECD adatai cáfolják azokat a politikai kijelentéseket, amelyek Magyarország elszegényedéséről szólnak. Állítása szerint a bérek emelkedése mellett a foglalkoztatottság továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta alacsony, és a magyar munkaerőpiac több mutató alapján is kedvező nemzetközi pozícióban van.
Szalai Piroska kitért arra is, hogy a magyar reálkeresetek emelkedése nemcsak az OECD, hanem más nemzetközi elemzések szerint is az élmezőnybe tartozik. Véleménye szerint a statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt években érdemben javult a magyar bérek vásárlóereje, ezért szerinte nem helytállóak Magyar Péterék azon állításai, amelyek az ország általános elszegényedéséről szólnak.
Emlékezetes, Szalai Piroska az Origónak adott interjújában felhívta a figyelmet arra is, komoly következményei lehetnek a Tisza-kormány hitelfelvételének. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sajtóközleményéből ugyanis kiderült: 3 milliárd euró összértékű, két sorozatból álló kötvénykibocsátással „visszatért a kötvénypiacra”. Ezzel a Tisza-kormány eladósodott a BNP Paribas, a Citibank, a Goldman Sachs Bank Europe SE, az ING és a JP Morgan felé is.