BelföldSzerző: index 2026. 08. 22. 5 percnyi olvasás
Húsz ország felmérése világított rá a repedésekre a hazai ellátásban.
Húsz európai országban, mintegy húszezer válaszadó megkérdezésével készült el a STADA Health Report 2026, a német gyógyszergyártó éves nagymintás egészségügyi felmérése. A felmérést 2026 februárja és márciusa között végezte egy nemzetközi piackutató cég.
A jelentés szerint az európai egészségügyet ma három párhuzamos folyamat alakítja:
Magyarországon mindhárom folyamat élesebben jelentkezik – mert itt a kiindulópont is rosszabb.
Az ellátással kapcsolatos elégedettség Európában évek óta nem mozdul: a lakosság 56 százaléka elégedett, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi 58 százalékkal. A pandémia utáni visszaesés óta tartósan stagnál a mutató.
Itthon viszont egészen más nagyságrendről van szó. Az állami egészségügyet a magyar válaszadók 27 százaléka ítélte meg pozitívan – ez a tavalyi 23 százalékhoz képest némi javulás, de a mezőny végét jelenti.
A különbség nem árnyalatnyi: a magyar elégedettség nagyjából fele az európai átlagnak.
Az okok között a felmérésben részt vevők első helyen az egészségügyi dolgozók hiányát és az ebből fakadó hosszú várakozási időket nevezték meg. Európában a válaszadók 67 százaléka jelölte meg ezt, a magyarok körében 79 százalék.
A hazai adatokat a napi tapasztalat is visszaigazolja: a járóbeteg-szakellátásban átlagosan már 35 napot kell várni egy időpontra, az endokrinológián pedig 85 napot.
Külön magyar sajátosság a pénz kérdése. A megfizethető ellátáshoz való hozzáférést itthon 61 százalék tartja komoly kihívásnak, szemben a 43 százalékos európai átlaggal.
Arra a kérdésre, mit lépnének elsőként egészségügyi miniszterként, az európaiak 58 százaléka az egészségügyi dolgozók számának növelésével csökkentené a várólistákat, 49 százalék pedig az alapellátáshoz való hozzáférést javítaná. A magyar válaszadók ugyanezt a két területet emelték ki.
A nyomásra a lakosság a saját eszközeivel válaszol. Az európaiak 78 százaléka úgy érzi, képes megfelelően gondoskodni az egészségéről, a magyarok körében ez az arány 81 százalék.
Az öngyógyítás gyakorlatilag általánossá vált: a válaszadók 94 százaléka legalább bizonyos panaszok esetén saját maga kezeli a problémát.
Itthon is széles körben elfogadott, hogy a kisebb bajokkal nem indul el az ember a rendelőbe.
Ehhez jön a technika. A megkérdezettek 85 százaléka használ legalább egy egészségmonitorozó eszközt – vérnyomásmérőt, aktivitásmérőt, okosórát –, hogy nyomon kövesse az állapotát.
Az egészségtudatosság erősödésével párhuzamosan a mesterséges intelligencia is beépült a mindennapokba: az európaiak 55 százaléka már most használja valamilyen formában az egészségével kapcsolatban, 82 százalékuk pedig nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az ellátásban.
A magyarok nagyjából ugyanolyan arányban használják jelenleg, a nyitottságban viszont az élmezőnyben vagyunk: itthon 87 százalék támogatná az MI egészségügyi alkalmazását – vagyis lényegesen többen, mint ahányan magával az ellátással elégedettek.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója szerint a betegszerep gyökeresen átalakul.
„Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a személyes döntéseket egyre többen egészítik ki digitális eszközökkel és szakmai tanácsokkal, és erre az egészségügy minden szereplőjének reagálnia kell.
A technológia egyébként a diagnosztikában halad a leggyorsabban. Az orvosi képalkotásban és a ritka betegségek felismerésében az AI ma már a precíziós orvoslás egyik motorja, a vérmérgezés kockázatát előrejelző rendszerek egy része pedig már hatósági engedélyt is kapott.
A nyitottság azonban nem azt jelenti, hogy az emberek lemondanának az orvosról. A felmérés szerint az európaiak többsége továbbra is a háziorvosát (77 százalék) és a gyógyszerészét (57 százalék) tekinti a legfontosabb szereplőnek az egészségügyi döntéseiben.
A határvonal élesen kirajzolódik: az AI-t szívesen látják asszisztensként, de a döntéseket embertől várják.
A legnagyobb nyitottság az adminisztratív és a nyomon követési feladatoknál mutatkozik. Az időpontok és kontrollvizsgálatok szervezésénél a válaszadók fele engedné be a technológiát, az orvosi konzultációk jegyzetelésénél vagy a krónikus betegségek követésénél pedig 36 százalék.
Magyarországon ugyanez a mintázat érvényes: a nyitottság magas, de az egészségügyi döntésekre továbbra is a háziorvosok és a többi ellátó gyakorolja a legnagyobb hatást.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: John Moore / Getty Images)
Napi