A növényi alapú étrend jótékony hatásai részben a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok sokféleségének köszönhetők. A bélbaktériumok feladata, hogy lebontsák a táplálék számunkra emészthetetlen összetevőit, például a rostokat. Két friss kutatás azt vizsgálta, hogy a növényi rostok és fehérjék miként befolyásolják ezt a folyamatot, illetve feltérképezték a szervezetünkben kimutatható vegyületek eredetét is.

A rost védi a bélnyálkahártyát a bélbaktériumoktól

A PNAS tudományos folyóiratban publikált tanulmány a fenol típusú anyagcseretermékekre fókuszált. A bélbaktériumok különféle fenolvegyületeket állítanak elő, amikor lebontják a fehérjéket alkotó aminosavakat, például a tirozint és a fenilalanint. Ezek között egyaránt találhatunk kedvező és potenciálisan káros hatású anyagokat. 

• A fenilalaninból képződő fenil-propionátot és hippursavat például a bélrendszer egészségével és az optimális testsúllyal hozzák összefüggésbe. 
• Ezzel szemben a tirozinból származó p-krezol-szulfátot és fenol-szulfátot daganatos betegeknél rosszabb kimenetellel, vesebetegeknél pedig szisztémás toxicitással hozták kapcsolatba.

A kutatók stabil, nem radioaktív izotópok alkalmazásával kísérték figyelemmel a fehérjék emésztését egerekben. A vizsgálat arra jutott, hogy a kedvezőtlenebbnek ítélt fenolok akkor jöttek létre, amikor a mikrobák a gazdaszervezet saját fehérjéinek, például a belet borító védő nyálkahártyarétegnek a lebontásába kezdtek.

Kiemelt szerepe lehet az emészthetetlen növényi fehérjéknek

A kedvezőbb hatású fenolok szinte maradéktalanul az étrendben található, emészthetetlen növényi fehérjékből származnak. A tudósok ezeket a fehérjéket „rostot utánzó fehérjéknek”, röviden Prif-nek nevezték el.

Mivel ezek a fehérjék ellenállnak az emésztési folyamatoknak, nagyobb mennyiségben képesek eljutni a bélmikrobákhoz. Ennek köszönhetően bőséges alapanyagot biztosítanak számukra a jótékony fenolvegyületek előállításához.