Mióta két éve hazánkban bevezették a visszaváltási díjas palackok rendszerét, egyre többen jöttek rá arra, hogy ez egy kitűnő pénzkeresési lehetőség, kevés energiabefektetéssel. A rendszer ugyanis minden egyes visszaváltott, egyutas palack után 50 forintot fizet vissza, így kellő mennyiség összegyűjtésével akár egyetlen nap alatt is számottevő összeghez lehet jutni. Budapesten elkezdtek megjelenni azok, akik hatalmas zsákokkal és táskákkal járják az utcákat kukáról kukára, majd több száz palackkal megérkezve az automatákhoz akár több tízezer forinttal gazdagabban távoznak – ezt a pénzkeresési lehetőséget nevezte el a köznyelv egyszerűen csak „flakonozásnak”.

Ráadásul nemcsak a fővárosban élők kapcsolódtak be a palackgyűjtésbe. Az ATV beszámolója szerint vannak, akik vidékről is a fővárosba érkeznek gyűjteni, bizonyos területeken pedig szinte kialakultak a rendszeresen bejárt útvonalak. Budapesten jóval nagyobb mennyiségű palack fordul meg nap mint nap, különösen a belvárosi, turisták által sűrűn látogatott részeken, így a palackvadászok számára a főváros valóságos aranybányává vált. 

A megélhetési flakonozás miatt már szemétdombok vannak Budapesten

A jelenség azonban az utcákon egyre látványosabb: a palackgyűjtők sok esetben egyszerűen felborítják a közterületi kukákat, hogy hozzájussanak az azokban található visszaváltható üvegekhez és PET-palackokhoz. A kutatásnak azonban gyakran nem az a vége, hogy rendet is raknak maguk után: a kuka tartalma az utcán marad, vagy széttúrják a járdán. Budapesten a helyzet odáig eszkalálódott, hogy Terézváros polgármestere már a kormányhoz fordult az ügyben. Soproni Tamás szerint a szétszórt hulladék miatt egyre több takarításra van szükség, és a megrongált szemetesek pótlása is pluszköltséget jelent. A kerület korábban már külön intézkedésekkel próbálta mérsékelni a palackgyűjtéssel járó károkat, de sajnos nem jártak sikerrel.

A szétdobált szemét továbbá közegészségügyi és baleseti problémát is okozhat. A kiborított kukák környéke rövid idő alatt újra koszossá válhat még akkor is, ha a közterület-fenntartók rendszeresen takarítanak. Soproni Tamás közösségi oldalán felhívta a figyelmet arra, a jelenség már túlmutat azon, amit egy kerületi önkormányzat saját eszközeivel hosszú távon kezelni tud, és a közterületi helyzet a lakók biztonságérzetére is hatással van.