Július 18-án, 18 óra után pár perccel a Sándor-palota oldalán megjelent a Sulyok Tamás által aláírt határozat az Alaptörvény-módosítás kihirdetésének elrendeléséről, majd a Magyar Közlönyben is megjelent a 17. Alaptörvény-módosítás.

A távozó államfő emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés július 13-án fogadta el a módosítást, amelyet az Országgyűlés elnöke még aznap megküldött számára aláírásra.

Határozatában Sulyok Tamás elismeri, hogy a módosítás egyes elemei – például az Alkotmánybíróság hatásköreinek bővítése – a jogállamiság helyreállítását szolgálhatják. Ugyanakkor több rendelkezést is súlyosan kifogásol. Különösen aggályosnak nevezi a választójog jelentős korlátozását, valamint azt, hogy egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők eltávolítását személyre szabott jogalkotással tenné lehetővé a módosítás. Megfogalmazása szerint ezek sértik a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveit.

A választások után a közélet elmérgesedett

A dokumentumban úgy fogalmazott, a 2026-os országgyűlési választásokat követően a közéletet egyre inkább a verbális uszítás és az erőszakos fenyegetések határozzák meg. Úgy véli,

Sulyok Tamás szerint ennek a kommunikációs stratégiának az a célja, hogy elhallgattassa és kiszorítsa a közéletből azokat a szereplőket, akik hozzájárulhatnának a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségéhez. Álláspontja szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás immár alkotmányos szinten is megjeleníti ezeket a törekvéseket.

Az távozó államfő ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja azok véleményét, akik szükségesnek vagy elkerülhetetlennek tartják a változtatásokat. Ennek ellenére saját álláspontja szerint a módosítás több rendelkezése összeegyeztethetetlen Magyarország alkotmányos alapelveivel, és a jogállamiság követelményeinek figyelmen kívül hagyásával avatkozik be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe.

Határozatában részletesen kitér arra is, hogy az Alaptörvény rendkívül szűk mozgásteret biztosít a köztársasági elnök számára az alkotmánymódosítások esetében. Kiemeli, hogy az elfogadott módosítást nem küldheti vissza az Országgyűlésnek, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag eljárási hibák esetén fordulhat. Mivel ilyen jogsértést nem állapított meg, alkotmányos kötelezettségének eleget téve aláírta a módosítást és elrendelte annak kihirdetését.

Alaptörvényi kötelezettségemnek teszek tehát eleget azzal, hogy – súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett – Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását a mai napon aláírtam, kihirdetését ezúton elrendelem

– olvasható a határozatban.

Átalakul az Alaptörvény, megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása is

A héten az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is rendelkezik. A döntést hónapokig tartó politikai és közjogi vita előzte meg. A köztársasági elnöknek az elfogadott módosítás aláírására öt nap állt rendelkezésére, a határidő ma, szombaton járt le. Sulyok Tamás videóban jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény-módosítást.

Az elfogadott javaslat főbb pontjai:

• Az előterjesztés értelmében az országgyűlési képviselők választásán nem lesz választható, aki az országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltötte, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
• A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választ új államfőt.
• Az alkotmánybírák esetében visszahozzák a korábban alkalmazott életkorhatárt: az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. A módosítással a taláros testület több tagja távozni kényszerül. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül választhat új elnököt. Az Alkotmánybíróság hatásköre is változik, amelyet újra kiterjesztenének a költségvetési és az adóügyekre.
• Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
• A módosítás lehetővé teszi az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a Kúria elnökének visszahívását a bírák kezdeményezésére.
• Csökkentik azoknak a törvényeknek a számát, amelyek módosításához, elfogadásához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
• Az előterjesztés hatályon kívül helyezi a közpénz fogalmának meghatározását, mivel a Tisza szerint annak tartalma a hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető, a fogalom tételes rögzítése pedig indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését
• Megszüntetik a Költségvetési Tanács vétójogát.
• A vármegyéket visszanevezik megyékre.
• Az egységesebb rendészeti igazgatással indokolva megszüntetik az Országgyűlési Őrséget.

Már az új köztársasági elnökről szólnak a találgatások

Az elmúlt héten a Fidesz tüntetést szervezett a köztársasági elnök hivatala elé, ennek ellenére Magyar Péter leszögezte, hogy elfogadják az Alaptörvény módosítását, és ha Sulyok Tamás nem írja alá, akkor megindítják a megfosztási eljárást. A hétfői szavazást a Fidesz és a KDNP is bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott a frakcióvezetői posztjáról.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: egyelőre nem tudja, hogy az alkotmányozási folyamatban milyen döntés születik az államfőválasztás módjáról. A miniszterelnök szerint itt az ideje megbeszélni a megosztó kérdéseket és kompromisszumot kötni.

Én a nép által történő választást preferálom, de el tudom fogadni az ellenkezőjét is

– jelentette ki a miniszterelnök a közvetlen államfőválasztásra utalva. 

Bóka János, a Fidesz országgyűlési képviselője – aki minden jel szerint Gulyás Gergely utódja lehet a párt frakciójának élén – egy csütörtöki rendezvényen azt mondta, hogy a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy konkrét személyre szabott döntés, amelyet az Alkotmánybíróságnak kellene vizsgálnia. Az Indexnek arról is beszélt, hogy a Fidesz egyelőre nem döntött arról, részt venne-e egy esetleges új köztársaságielnök-választáson. Hozzátette: személyes álláspontja szerint ha Sulyok Tamás megbízatása illegitim módon szűnne meg, akkor a Fidesznek nem lenne szabad részt vennie az új államfő megválasztásában, mert azzal legitimálná a folyamatot.

Az államfő távozására várva a parlament már fel is készült a folytatásra, a hétfői rendkívüli ülésen Forsthoffer Ágnes házelnök napirendi javaslata szerint a képviselők már arról tárgyalnak, melyik alelnök lássa el a házelnöki feladatokat, amíg ő a köztársasági elnökéit gyakorolja. Az új államfőt az Országgyűlésnek harminc napon belül kell megválasztania – hogy ki lesz az, arról már folynak a találgatások. Mint az Index megírta, Forsthoffer Ágnes, Polgár Judit, Rost Andrea, Bujdosó Andrea és Gajdos László neve is felmerül lehetséges köztársaságielnök-jelöltként.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)