Norvégia biztonsági és ellátásbiztonsági okokra hivatkozva fékezné a kínai autóbuszok gyors térnyerését – írja a Magyarbusz.

A tervezett közbeszerzési változtatásoknak magyar vonatkozásuk is lehet, mivel a kínai BYD első európai elektromosbusz-gyára Komáromban működik, ahol jelentős kapacitásbővítés zajlik.

A norvég közlekedési minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata alapján a közösségi közlekedési megrendelésekben a jövőben nagyobb súlyt kapna, hogy a járművek melyik országból származnak, ki férhet hozzá digitális rendszereikhez, valamint mennyire biztosítható hosszú távon az alkatrészellátásuk. 

A szabályozás hivatalosan nem Kína ellen irányul, hanem azoktól az államoktól való függést csökkentené, amelyekkel Norvégia nem folytat biztonságpolitikai együttműködést. A dokumentumban azonban Kínát nevezik meg a legfontosabb kockázati tényezőként.

Az intézkedést a kínai buszok látványos térnyerése indokolja. Míg 2018-ban szinte egyáltalán nem helyeztek forgalomba Norvégiával biztonsági együttműködést nem folytató országban gyártott új buszokat, arányuk 2024-ben már 41, 2025-ben pedig 65 százalékra emelkedett. A jelenlegi, 12 603 járműből álló norvég buszállomány mintegy 19 százaléka származik ilyen államból. Beavatkozás nélkül 2033-ra ez az arány elérhetné a 60 százalékot.

A norvég kormány szerint a túlzott koncentráció válsághelyzetben komoly veszélyt jelenthet. Egy alkatrészellátási zavar, exportkorlátozás, szolgáltatási leállás vagy kibertámadás egyszerre a flotta jelentős részét tehetné működésképtelenné. A buszokat ráadásul a polgári készenlét részének tekintik: háború vagy más rendkívüli helyzet esetén civilek evakuálására és katonai személyzet szállítására is használhatják őket.

A javaslat ezért arra ösztönözné a közlekedési megrendelőket, hogy flottájuk érdemi részét Norvégiával együttműködő országok gyártóitól szerezzék be, és kerüljék az egyetlen beszállítótól való függést. Ha ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő árú és mennyiségű elektromos busz, biztonsági okból még a zéró emissziós követelmény alól is felmentést adhatnának. Ez kivételes esetekben dízel- vagy biogázüzemű járművek beszerzését is lehetővé tenné.

A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem bizonyítottak rosszindulatú kínai beavatkozást. A modern buszok adatkapcsolataiból, távoli diagnosztikájából és vezeték nélküli szoftverfrissítéséből eredő sérülékenységek nemcsak a kínai vagy az elektromos járművekre jellemzők. A cél ezért nem egyszerű kínai busztilalom, hanem a beszállítói és technológiai függőség mérséklése.

Kaposvárra már júliusban megérkezett a 13 új elektromos busz. A BYD-flotta immár forgalomba is állt a somogyi vármegyeszékhelyen. A buszokat a kínai BYD komáromi gyárában készítették.

A kínai vállalat 75,7 millió eurós beruházással bővíti az üzemet, ahol az elektromos autóbuszok mellett teherautókat is gyártanak majd. Az éves kapacitás a tervek szerint 1250 járműre emelkedik, miközben 620 új munkahely jön létre. A gyár 2025 júniusában készítette el ezredik elektromos buszát.

A norvég szabályozás komáromi üzemre gyakorolt pontos hatása még bizonytalan. A Magyarországon gyártott BYD-buszok uniós előállítású járművek lehetnek, miközben a márka, a technológia és több kritikus alkatrész továbbra is kínai hátterű. 

Norvégia a végleges szabályozásban a nemzetközi kereskedelmi és közbeszerzési kötelezettségeit is figyelembe venné, ezért a rendszer nem feltétlenül zárná ki automatikusan a komáromi járműveket. A kínai technológiától való függőség visszaszorítása azonban a BYD európai – és ezen keresztül magyarországi – terjeszkedésére is nyomást gyakorolhat.