GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 2 percnyi olvasás
Rangsorolni például nem lesz érdemes.
Nagy változás jön a magyar egészségügyben, szeptembertől ugyanis nyilvánosan is hozzáférhetők lesznek az egyes kórházak egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatai. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) már elkészítette azt a módszertant, amely alapján az intézményi adatokat közzéteszik.
A változás azért jelentős, mert eddig a kórházak fertőzési adatait ugyan gyűjtötték, de a nagyközönség számára nem volt ilyen formában hozzáférhető egy egységes, intézményi szintű rendszer. Mostantól a betegek, hozzátartozók és az egészségügyi dolgozók is pontosabb képet kaphatnak arról, milyen fertőzések fordulnak elő az egyes intézményekben.
A kormány 2026 májusában döntött arról, hogy az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények validált és szakmailag értelmezett fertőzési adatait nyilvánosságra kell hozni. Az országos módszertan kidolgozását az NNGYK kapta feladatul. A hatóság július 24-én jelentette be, hogy a módszertan elkészült, és 2026 szeptemberének elején indulhat a nyilvános adatközlési rendszer.
Ez azt jelenti, hogy hamarosan egy beteg vagy hozzátartozó már nem kizárólag ismerősök tapasztalataira, internetes véleményekre vagy általános hírekre támaszkodhat, amikor egy kórház betegbiztonságáról szeretne tájékozódni.
Az új rendszer nem egyszerűen egy „jó kórház-rossz kórház” rangsort készít. Az NNGYK módszertana szerint az intézményi adatok között többféle egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés jelenhet meg. Ilyenek például:
Az adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisára épülnek. Az NNGYK szerint egységes definíciók és validált surveillance-módszertan alapján gyűjtik és dolgozzák fel őket.
Talán ez az egész változás egyik legfontosabb része. Ha egy kórházban több fertőzést mutatnak ki, az önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott intézményben rosszabb a betegellátás. Egy nagy klinikai központ például sokkal több súlyos állapotú beteget lát el, több műtétet végez, több intenzív osztályos beteget kezel és több invazív beavatkozást végezhet, mint egy kisebb kórház. Mindezek növelhetik a fertőzés kockázatát.
Az is számíthat, hogy egy adott intézményben milyen intenzíven keresik a fertőzéseket, illetve milyen gyakran történik mikrobiológiai vizsgálat. Ha egy kórház alaposabban felderíti és dokumentálja az eseteket, az akár magasabb kimutatott fertőzési számhoz is vezethet. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy több fertőzés történik, hanem azt is, hogy több esetet sikerül felismerni.
Az NNGYK ezért külön hangsúlyozza, hogy az adatokat nem lehet megfelelő háttérinformáció nélkül egyszerű kórházi rangsorrá alakítani. Az intézményben kezelt betegek állapota, az ellátás összetettsége és az, hogy milyen intenzíven keresik és igazolják a fertőzéseket, mind hatással lehet a számokra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy magasabb fertőzési mutató nem feltétlenül egyenlő rosszabb kórházzal.
A betegek számára különösen fontos lehet, hogy a közzétett adatokat ne önmagukban, hanem az adott intézmény típusával és betegellátási profiljával együtt értelmezzék.
Az NNGYK szerint az adatok célja az is, hogy az egészségügyi intézmények számára segítséget adjanak a minőségfejlesztésben és a fertőzések megelőzésében. A nyilvánosság tehát önmagában nem oldja meg a problémát, de fontos eszköz lehet ahhoz, hogy az intézmények, a szakemberek és a döntéshozók pontosabb képet kapjanak a helyzetről.
A szeptemberben induló rendszer így nemcsak egy újabb egészségügyi statisztikai adatbázis lehet, hanem egy olyan eszköz is, amely hosszabb távon hozzájárulhat a betegbiztonság erősítéséhez. A valódi jelentőségét azonban az mutatja majd meg, hogy az adatokból az intézmények és a szakemberek milyen konkrét következtetéseket vonnak le, és ezek nyomán mennyire sikerül csökkenteni a megelőzhető egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számát.
Napi