GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 4 percnyi olvasás
A Bundeswehr müncheni egyetemének professzora szerint a következő háborúkban a csúcstechnológiának és a hagyományos haditechnikának együtt lesz szerepe.
A modern hadviselés egyik legfontosabb kérdése ma az, hogy mire érdemes fordítani a védelmi költségvetéseket. A drónok és a mesterséges intelligencia látványosan átalakítják a harcteret, ám a hagyományos fegyverrendszerek továbbra is nélkülözhetetlenek – írja heti összefoglalójában a Handelsblatt.
A Kieli Világgazdasági Intézet elnöke különböző interjúkban bírálta a német védelmi politikát. Moritz Schularick a Handelsblattnak azt nyilatkozta, hogy a Németország által 2030-ig védelmi beruházásra szánt 700 milliárd eurónak a mesterséges intelligenciára, az autonóm rendszerekre, a robotikára és az űrképességekre kellene fordítania, és sokkal kevesebbet tankokra és fregattokra. Hulladék a haladás szelleme helyett – ez az értékelés illeszkedik a Bundeswehr (német fegyveres erők) általános felfogásához – mutatott rá.
Ezzel szemben Carlo Masala, a Bundeswehr müncheni egyetemének professzora szerint a következő háborúkban a csúcstechnológiának és a hagyományos haditechnikának együtt lesz szerepe. „A drónok önmagukban nem hódítanak meg területet” – fogalmazott Masala.
A hadseregek világszerte azt mérlegelik, mekkora összeget fordítsanak drónokra és mesterséges intelligenciára, míg tankokra, tüzérségre és hadihajókra is szükségük van.
A Bundeswehr egyelőre sajátos megoldást választott; Németország 2029-ig elsősorban a hagyományos haderő fejlesztésére koncentrál, a drónok és a mesterséges intelligencia nagyobb arányú integrációját pedig 2035-ig tervezi. A stratégia komoly gazdasági kérdéseket is felvet, hiszen Németországban már több olyan új védelmiipari vállalat működik, amely a jövő hadviseléséhez fejleszt technológiákat.
Közben Washingtonban a pénzügyi piacok okoznak fejfájást. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hosszabb lejáratú állampapírok visszavásárlásával próbálta stabilizálni a kötvénypiacot, a kísérlet azonban csak rövid ideig hozott megnyugvást.
A 30 éves amerikai államkötvény hozama csütörtökön ismét 5,26 százalékig emelkedett. A pénzügyminisztérium eközben nyolcmilliárd dollár értékben adott el 30 éves, inflációkövető TIPS-kötvényt. A kibocsátásnál 2,973 százalékos reálhozam alakult ki, amire 2001 óta nem volt példa.
A piacok aggodalmát tovább fokozhatja, hogy az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 40 ezermilliárd dolláros szintet. Ed Yardeni piaci szakértő szerint ugyanakkor egyelőre túlzás lenne új államadósság-válságról beszélni. Az elemző úgy látja, a mostani árfolyamesések inkább átmeneti túlreagálást jelentenek, az amerikai gazdaság pedig ellenállóbb annál, mint amit a piaci hangulat sugall.
Nagy terveket sző közben a The Exploration Company is. Hélène Huby vezérigazgató olyan európai űripari vállalatot építene, amely az Isar Aerospace és a HyImpulse mellett az Arianegroup pozícióit is megcélozza.
A vállalat legalább 300 millió dolláros finanszírozási kört zárt le, amivel az értéke megközelítheti a kétmilliárd dollárt.
A friss tőkét a cég üzleti modelljének kibővítésére fordítaná. A The Exploration Company eddig elsősorban olcsó, újrahasznosítható űrkapszulát fejlesztett. A következő lépés egy európai fejlesztésű, nagy teherbírású, újrahasznosítható rakéta lehet. A részleteket várhatóan szeptember elején mutatják be.
Ennél is nagyobb léptékű terv formálódik az energiaiparban. A Sila Atlantik nevű projekt keretében Marokkóban 15 gigawattnyi szél- és napenergia-termelő kapacitást építenének ki, az előállított villamos energiát pedig tenger alatti kábelen szállítanák Németországba.
A beruházás évente akár 26 terawattóra áramot termelhetne, ami a német villamosenergia-fogyasztás körülbelül öt százalékát fedezné. A projekt költségét 30–40 milliárd euróra becsülik.
Az elképzelés komoly infrastruktúra-fejlesztést igényel, ugyanakkor az európai energiapiac bizonytalansága mellett egyre nagyobb értéket képviselhet a hosszú távon kiszámítható megújulóenergia-import.
Az Egyesült Államok egyre élesebb hangot üt meg Iránnal szemben. Scott Bessent „a történelem legkeményebb szankcióit” helyezte kilátásba, a részleteket hétfőn ismertetné.
Donald Trump amerikai elnök a héten gazdasági háborúval fenyegette Teheránt.
Közben az amerikai katonai képességek helyzete is kérdéseket vet fel. Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok az iráni konfliktusban precíziós, nagy hatótávolságú rakétáinak jelentős részét már felhasználta, ugyanakkor Trump és a védelmi miniszter ezt tagadja.
A német autóipar problémái egyre látványosabban jelennek meg az ingatlanpiacon. Az ImmoScout24 és az Immowelt négy meghatározó autóipari központ,
lakáspiacát vizsgálta. Ingolstadtban egy év alatt 22 százalékkal esett vissza a lakások iránti kereslet, Wolfsburgban pedig 17 százalékos volt a csökkenés, míg Németország egészében 12 százalékos visszaesést mértek.
Wolfsburgban egy használt lakás átlagos négyzetméterára 2503 euró, miközben az országos átlag 2645 euró. A Volkswagen központjának számító város ingatlanpiaca ezzel már az országos szint alatt van.
Thomas Beyerle ingatlanpiaci szakértő szerint Wolfsburg különösen sérülékeny helyzetben van. A város gazdasági teljesítménye erősen kötődik az autóiparhoz, ezért az ágazat tartós gyengélkedése közvetlenül megjelenhet a lakásárakban és a keresletben is.
A német gazdasági hangulatot jól mutatja, hogy a vállalkozók körében is erős a bizonytalanság. A rheinhesseni Hohen-Sülzenben működő Battenfeld-Spanier és Kühling-Gillot borászatok tulajdonosai mégis egészen más szemléletet képviselnek.
Hans Oliver Spanier és felesége, Carolin Spanier-Gillot olyan ágazatban dolgozik, amelyet egyszerre érint a klímaváltozás, a fogyasztás visszafogása és az alkoholfogyasztás csökkenése, a borász mégsem a válságokról beszél.
Spanier szerint az emberek hajlamosak alábecsülni a természet alkalmazkodóképességét és a szőlőtőkék ellenálló képességét.
A megoldást részben abban látja, hogy több nyugalommal és türelemmel kell szemlélni a változásokat.
A német gazdaság számos ágazata egyszerre keresi az új alkalmazkodási lehetőségeket. A technológiai fejlesztések, a beruházások és az ellenállóbb üzleti modellek jelenthetik azt a kapaszkodót, amelyre a következő években egyre nagyobb szükség lesz.
Napi