GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 3 percnyi olvasás
Közben épp Kínában startol egy Roszatom-építésű blokk.
A magyar megrendelésre épülő két atomblokk azon 28 nagy, közepes, illetve kis teljesítményű egység közé tartozik, amelyeket az orosz Roszatom jelenleg kilenc országban épít. A Paks II. beruházás állásáról is beszámolt Alekszej Lihacsov, a társaság vezérigazgatója Vlagyimir Putyin orosz elnöknek augusztus 20-án. A megbeszélés egésze az orosz atomenergetika helyzetéről és terveiről folyt.
A hírből nem derül ki, hogy milyen részletességgel került terítékre, így az sem, hogy hogyan reagált az orosz elnök a Paks II beruházás kapcsán elhangzottakra. A két 1200 megawattos blokk építése ugyanis erősen késik. Az elsőt jelenleg alapozzák, a második esetében az alap munkagödrét alakítják ki. Az áprilisi kormányváltás után született egyik első jogszabály alapján pillanatnyilag is zajlik a a projekt átvilágítása, amely a beruházás kapcsán született szerződésekre, az építkezés költségeire fókuszál. A cél annak meghatározása, hogy milyen módon épüljön meg a magyarországi energiaellátás által nagyon várt atomerőmű. Korábban az őszre valószínűsítették az átvilágítás lezárását, de a jogszabály nem adott határidőt a munkának.
Az eddigi közlések alapján továbbra sincs párbeszéd az ügyben a magyar kormány illetékesei és az orosz fél között, egyeztetést - de válasz nélkül - csak a Roszatom kezdeményezett. A napi munka szintjén azonban együttműködik az orosz társaság a Paks II projektcég új vezetésével is.
A moszkvai tanácskozáson a Roszatom számára a paksihoz hasonló fontosságú beruházások sora került terítékre. Kínában például pont a megbeszélés idején kezdték meg a Roszatom által épített Tianwani atomerőmű 7. blokkjának üzembe helyezét.
Magyarországon és Kínán kívül Indiában, Törökországban, Egyiptomban, Iránban, Bangladesben is zajlik a munka. Üzbegisztánban is megkezdődött az építkezés, ahol majd két nagy 1000 megawattos (MW), illetve két kis moduláris blokk épül. Kazahsztánban egyelőre a két VVER-1200-as blokk majdani helyét keresik.
A Roszatom hat országgal további 17 erőművi blokk építéséről állapodott meg, köztük Vietnammal. Emellett 15 országgal zajlanak tárgyalások, ezek együtt 50 különböző teljesítményű blokkra vonatkoznak.
Mint arról Alekszej Lihacsov beszámolt, az általa vezetett társaság oroszország legnagyobb áramtermelője. Tavaly több mint 218 milliárd kilowattóra (218 terawattóra, TWh) villamos energiát állított elő 11 atomerőművének 34 blokkjában. magyarországi A termelés a hozzá tartozó szél- és hőerőművekkel együtt elérte a 230 terawattórát. (Magyarország 2025-ös áramtermelése közel 40 TWh volt.)
A 2024-ben elfogadott orosz kormányprogram szerint 2042-ig tizenhárom régi atomerőművi blokkot, a meglévő orosz atomerőművi kapacitás egyharmadát váltják fel újakkal. Új atomerőművek is épülnek az orosz távol-keleten, a tengermelléki Primorszkaja és a Habarovszki atomerőmű mellett az ország európai részén, a Kola-félszigeten is. A tervek szerint 2045-re a jelenlegi 20 százalékról 25 százalékra nő az atomenergetika részaránya az oroszországi energiamixben.
Különösen nagy hangsúlyt fektet a Roszatom a szériában készülő és külföldön is keresett
amelyek úszó illetve szárazföldi kivitelben is léteznek. Eddig ezekből 15 készült és további 13 gyártása folyamatban van.
Alekszej Lihacsov hagsúlyozta, hogy működő SMR-technológiával egyedül Oroszország rendelkezik a világon.
Mikroerőmű projektjei is vannak a Roszatomnak, a Shelf és az Elena termoelektromos erőművek évtizedekig képesek autonóm módon működni.
A Roszatom vezérigazgatója hangsúlyosan szólt a Szeverszkben épülő Breszt OD-300 demonstrációs erőműkomplexumról, ahol egy gyorsneutronos, 300 megawatt teljesítményű ólomhűtésű reaktor épül. A 2030-ra megvalósuló projekt lehetővé teszi az az üzemanyagciklus zárását, miután ezen a telephelyen létesül egy, a kiégett nukleáris üzemanyagot újra feldolgozó üzem, és egy üzemanyaggyártó részleg is. A fokozott biztonság mellet az újgenerációs reaktorok az urán-238 izotópjának az üzemanyagciklusba történő bevonásával újrahasznosítható a felhalmozott kiégett üzemanyag, a nagy felezési idejű izotópok kiégetésével pedig csökken a nukleáris hulladék mennyisége.
A reaktorok következő generációjaként az urali Bjelojarszki Atomerőműben már épül az első BN-1200 gyorsneutronos nátriumhűtésű reaktor. Az ilyen, kereskedelmi célú gyorsneutronos reaktorok és az általuk megvalósuló kétkomponensű atomenergia növelik az energiarendszerek stabilitását és gazdaságosabbá teszik azok működését.
A Roszatom a reaktorok és berendezéseik gyártása terén teljesen önellátó, a turbinagyártásban 80 százalékos a belföldi gyártás részaránya. Oroszországban már kifejlesztettek saját atomerőművi irányítástechnikát is.
A dimitrovgrádi gyorsneutronos kutatóreaktor egyedülálló létesítmény lesz a világon.
A szabályozott termonukleáris fúzió területén viszont ma óriási a verseny miután az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kínában is fejlesztenek fúziós reaktorokat. A Roszatom a Kurcsatov Intézettel közösen egy olyan tokamakot fejleszt, amely technológiai vezető szerepet ígér Oroszországnak ezen a rendkívül tudásigényes területen is.
Napi