GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 4 percnyi olvasás
Ez olyan ütőkártyát ad Zelenszkijék kezébe, ami ellen nagyon nehéz védekezni.
Akár ezer, mesterséges intelligenciával vezérelt drónt küldött volna egyetlen éjszaka alatt Moszkva repülőterei ellen az ukrán vezetésben kidolgozott, M&Ms fedőnevű haditerv, hogy tartósan megbénítsa az orosz főváros polgári légiforgalmát. Volodimir Zelenszkij végül nem adott zöld jelzést a támadásnak, főként a civileket fenyegető kockázatok miatt, viszont, ha ez olyan fegyvert ad Kijev kezébe, amire eddig az oroszok sem számíthattak.
A The Atlantic által feltárt terv azonban fontos dolgot árul el: Ukrajna olyan, részben önállóan navigáló és célpontot felismerő dróntechnológián dolgozott, melynek egyik legnagyobb előnye éppen az lehet, hogy kevésbé függ az orosz elektronikai zavarás által támadható kommunikációs kapcsolatoktól. Ha ez a fejlesztés valóban eljutott arra a szintre, melyet a lap forrásai leírnak, Kijev részleges választ találhatott a drónháború egyik legnehezebb problémájára.
A terv célja nem Moszkva egészének fizikai megbénítása lett volna, hanem az, hogy az orosz főváros légterét hosszabb időre használhatatlanná tegyék a polgári járatok számára. Ennek gazdasági és politikai következménye azonban messze túlmutatott volna a reptéri fennakadásokon: a megmaradt nemzetközi légijáratok fontos kapcsolatot jelentenek az orosz üzleti és politikai elit számára a külvilággal. A hadművelet kidolgozói éppen erre akartak nyomást gyakorolni.
A The Atlantic két, a tervet közvetlenül ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán illetékesek az év elején vitték Zelenszkij elé az elképzelést. Addig Kijev elsősorban katonai bázisokat, olajfinomítókat, utánpótlási útvonalakat és logisztikai központokat támadott mélységi dróncsapásokkal, az új terv azonban már Moszkva polgári repülőtereit helyezte volna célkeresztbe.
Tavasz közepére a program olyan előrehaladott állapotba került, hogy saját fedőnevet is kapott: az M&Ms elnevezés a nagy számban alkalmazni kívánt, kisméretű és egymáshoz hasonló drónokra utalt.
Az egyik forrás szerint az orosz légvédelem túlterheléséhez akár ezer drónra is szükség lehetett volna éjszakánként Moszkva és a környező repülőterek térségében.
A terv végső célja az lett volna, hogy a hatóságokat újra és újra a légtér lezárására kényszerítsék.
Erre már korábban is volt példa kisebb léptékben. Az orosz légügyi hatóságok adatai szerint tavaly nyáron egyetlen hónap alatt 114 alkalommal kellett repülőtereket ideiglenesen bezárni Oroszországban, jellemzően ukrán drónfenyegetés miatt. Moszkva négy fő repülőterét ebben az időszakban legalább 17 alkalommal érintette lezárás. Az idei év első negyedében pedig az orosz utazási irodák szövetsége már több mint 290 hasonló esetről számolt be országszerte.
A különbség az lett volna, hogy az M&Ms nem néhány órás zavarokat, hanem tartós bénultságot próbált volna előidézni.
A haditerv valódi jelentősége azonban nem feltétlenül az ezer gépes támadási hullámban van. Ukrajna ugyanis olyan drónokon dolgozott, melyek a repülés egy részét emberi irányítás nélkül hajthatták volna végre. Mihajlo Fedorov akkori védelmi miniszter külön ukrán programozócsapatot szervezett a mesterséges intelligencián alapuló irányítórendszer fejlesztésére, és a két forrás szerint európai szövetségesektől finanszírozást is szerzett az autonóm drónok nagyobb mennyiségű előállításához.
Az orosz hadsereg ugyanis komoly elektronikai hadviselési képességeket épített ki.
Az ukrán fejlesztés ezt a problémát próbálta meg részben kikerülni.
A tervezett rendszer mesterséges intelligenciával támogatott térképi összehasonlítást használt volna. A drón fedélzeti számítógépe a kamerájának képeit az előzetesen eltárolt vizuális információkkal vetette volna össze, így a gép bizonyos szakaszokon folyamatos külső irányítás nélkül is képes lehetett volna navigálni. Ennek hadászati jelentősége komoly.
Ha a drónnak nem kell végig aktív kapcsolatban állnia a kezelőjével, az elektronikai zavarás hatása csökkenhet.
Ha pedig egyetlen embernek nem kell egyetlen gépet folyamatosan vezetnie, ugyanazzal a személyi állománnyal jóval több eszközt lehet egyszerre a levegőbe küldeni.
Pontosan ezért volt értelme az ezer drónnal számoló elképzelésnek is. Az orosz légvédelem szempontjából nem feltétlenül egy-egy fejlett eszköz jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, ha nagyon sok támadóeszköz érkezik egyszerre, eltérő irányokból, miközben a megszokott elektronikai ellenintézkedések sem garantálják, hogy a gépek elveszítik a céljukat.
Az M&Ms másik oldala azonban jóval sötétebb. A terv célpontjai eleve polgári repülőterek voltak, ahol utasok, személyzetek, kiszolgálók és civil repülőgépek mozognak. Egy ilyen támadás során egy drón polgári utasszállítót találhat el, illetve utasok vagy reptéri dolgozók halhatnak meg. A kockázatot tovább növelte, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszer bizonyos helyzetekben emberi megerősítés nélkül hozhatta volna meg a végső célazonosítási döntést.
Egy ukrán dróngyártó azt mondta, hogy
az ilyen rendszerek megbízhatósága számára akkor sem volt megnyugtató, amikor a mesterséges intelligenciának nagyon magas bizonyosságot kellett elérnie a célpont felismeréséhez.
A repülőterek tartós lezárásával az orosz elit egyik fontos külvilági kapcsolatát akarták megnehezíteni. A nyugati szankciók miatt már eleve kevés nemzetközi légitársaság közlekedik Moszkvába, de például Isztambulon vagy Dubajon keresztül továbbra is elérhető a világ jelentős része az orosz üzleti és politikai elit számára.
A haditerv logikája szerint, ha ezek a járatok is túl kockázatosnak ítélnék az orosz fővárost, az már közvetlenül érintené a Putyin környezetéhez tartozó tehetősebb rétegeket. A terv kidolgozói állítólag még arra is gondoltak, hogy a légitársaságokat előre figyelmeztetnék, hogy vigyék el repülőgépeiket a támadások előtt. Ettől azonban a civil kockázat nyilvánvalóan nem tűnt volna el.
A moszkvai reptéri terv végül nem valósult meg, és Zelenszkij hivatalából egy névtelen tisztviselő magának az autonóm drónraj tervének a létezését is tagadta a The Atlanticnak. Ugyanez az illetékes ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna korábbi dróntámadásai már többször ideiglenes reptérzárakat okoztak Oroszországban. A nagyobb kérdés ezért már nem az, hogy elindul-e valaha pontosan az M&Ms hadművelet.
A döntő az lehet, hogy az ukrán fejlesztők megszerezték-e azt a technológiai tudást, mellyel egy támadó drón az elektronikai zavarás ellenére is képes lehet önállóan folytatni útját, felismerni a számára kijelölt objektumot és mindezt nagy sorozatban gyártható eszközökön megvalósítani.
Ha igen, akkor
Kijev kezében olyan új képesség körvonalazódhat, mely az orosz légvédelemnek és elektronikai hadviselésnek is új feladatot ad.
A civilek szempontjából pedig ugyanez a technológia azért különösen fenyegető, mert egy esetleges tévedésnél már nem biztos, hogy lesz ember, aki az utolsó pillanatban leállítja a támadást. Az M&Ms haditervet Zelenszkij végül nem engedte végrehajtani. Az ehhez létrehozott tudás azonban sokkal nehezebben tehető vissza a fiókba.
Napi