Élesen kettéválik az európai és a magyar gyümölcspiac idei teljesítménye. Miközben az Európai Unió meghatározó termelőországaiban helyreállt az őszibarack-, nektarin- és cseresznyetermés, Magyarországon a tavaszi fagy, az aszály, az öntözés hiánya és az ültetvényterület hosszú ideje tartó zsugorodása továbbra is visszafogja a kínálatot.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium külpiaci szolgálatának (USDA) legfrissebb uniós csonthéjasgyümölcs-jelentése szerint, az EU őszibarack- és nektarintermése a 2025-ös 3,13 millió tonnáról csaknem 3,49 millió tonnára emelkedhet. Ez több mint 11 százalékos növekedés, amely elsősorban a tavaly fagykárt szenvedett térségek helyreállásának, valamint a súlyos aszály elmaradásának köszönhető.

A termelés bővülését azonban nem a terület növekedése hajtja. Az őszibarack- és nektarinültetvények területe tovább csökken, mert a gazdálkodók egy része jövedelmezőbbnek vagy kevésbé munkaigényesnek tartott kultúrákra, például héjas gyümölcsökre vált. Az ágazatot

• a növényvédelmi és környezetvédelmi előírások költségei, 
• a csomagolási követelmények, 
• a munkaerőhiány 
• és a generációváltás elakadása

 is megterheli.

A magyar őszibarack csak félig állt talpra

Spanyolországban az őszibarack- és nektarintermés 6 százalékkal haladhatja meg a tavalyit, és 14 százalékkal az ötéves átlagot. Olaszországban mintegy 926 ezer, Görögországban 750 ezer tonnával számolnak, de Franciaországban is mérsékelt növekedés várható.

Magyarországon ezzel szemben az idei termés a jelentés szerint mindössze egy átlagos év körülbelül felét érheti el. Ez ugyan javulás a tavalyi, mindössze 10–20 százalékos termésszinthez képest, de nem jelent valódi helyreállást. Az ültetvényterület évek óta csökken, ezért még kedvezőbb időjárás mellett sem lehet gyorsan visszatérni a korábbi termésmennyiséghez.

A bővülő európai kínálat már az árakon is látható. Az uniós őszibarackárak a szezon elején még meghaladták a 300 eurót száz kilogrammonként, szemben a 220 eurós ötéves átlaggal. Június végére azonban az ár már az ötéves átlag alá, a tavalyi szintnél pedig jóval mélyebbre süllyedt.

Hasonló folyamat rajzolódik ki Magyarországon is. A Világgazdaság gyümölcspiaci összesítése szerint a nagyobb hazai és európai kínálat több szezonális gyümölcs fogyasztói árát csökkentette. Ez a vásárlóknak kedvez, a termelőknél azonban a bevétel visszaesését okozhatja, miközben a kézi szedés, a válogatás, a hűtés és a szállítás költsége nem mérséklődött hasonló mértékben.

A kevés meggy sem lett drágább

Az EU teljes cseresznye- és meggytermése a tavalyi 786 ezer tonnáról 800 ezer tonnára növekedhet. Olaszország 24 százalékos, Görögország 13 százalékos bővülésre számíthat, és a német termés is meghaladhatja a tavalyi, már akkor is átlag feletti mennyiséget.

A javulás azonban nem általános. Lengyelországban, az EU legnagyobb cseresznye- és meggytermelőjénél a tavaszi fagyok miatt 27 százalékkal, mintegy 145 ezer tonnára zuhanhat a termés. Magyarországon a meggytermést ugyancsak a tavaszi fagy és az azt követő szárazság vetette vissza. A hozam a tavalyi, már eleve gyenge szinttől is 20–30 százalékkal elmaradhat.

Különösen nagy problémát jelent, hogy a hazai gyümölcsösök mintegy kétharmada nem öntözött. A csapadékhiány rontotta a kötődést, növelte a gyümölcshullást, és kisebb méretű termést eredményezett. A hazai meggytermést az idei szezonban mintegy 30 ezer tonnára becsülték.

A szűkös kínálat azonban nem hozott magasabb árat. A VG korábbi cikke szerint a magyar meggy nagybani termelői ára a 23–27. héten átlagosan 1244 forint volt kilogrammonként, mintegy 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Vagyis a kisebb termésből az idén alacsonyabb áron kellett gazdálkodni, ami különösen kedvezőtlenül érintette az intenzív, magas költséggel dolgozó ültetvényeket.

A cseresznye valamivel jobb évet zárt: a magyar termést 6–8 ezer tonnára becsülték, szemben a tavalyi 2–3 ezer tonnával. Ez azonban továbbra is elmarad a jobb évjáratokban elérhető 10–12 ezer tonnától – derült ki a NAK és a FruitVeB piaci körképét ismertető VG-cikkből.

Több gyümölcs érkezhet külföldről

Az uniós kínálatot az import növekedése is erősítheti. Az EU cseresznye- és meggybehozatala a tavalyi rendkívül alacsony, 19 ezer tonnás szintről 60 ezer tonnára ugorhat, miután a török termelés kilábal a súlyos fagykárokból. Az őszibarack és a nektarin importja pedig 41 ezerről 50 ezer tonnára emelkedhet.

Magyarország számára további veszélyt jelent, hogy az orosz piac részleges lezárása miatt török őszibarack, nektarin, kajszi, szilva és meggy kereshet új értékesítési lehetőséget az Európai Unióban, ezen belül Közép-Európában. Az áru így éppen egy bőségesebb európai szezonban jelenhet meg, tovább gyengítve a magyar termelők alkupozícióját.

A folyamat egy hosszabb távú szerkezeti problémába illeszkedik. A FruitVeB adatait feldolgozó korábbi cikkünkben mutattuk rá, hogy a magyar zöldség- és gyümölcstermelés a 2000–2010 közötti 2,5 millió tonnáról 1,8–2 millió tonnára esett. A friss zöldség és gyümölcs importja eközben 200–250 ezer tonnáról 350–400 ezer tonnára nőtt, az ágazat külkereskedelmi egyenlege pedig plusz 10 milliárdról mínusz 50 milliárd forintra romlott.