GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 4 percnyi olvasás
A fenyegetés különösen érzékenyen érintheti Kínát, de a Közel-Kelet több állama is kellemetlen helyzetbe kerülhet.
Donald Trump újabb gazdasági nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Iránnal szemben. Az amerikai elnök csütörtök éjjel bejelentette: az Egyesült Államok szankciókkal fogja sújtani azokat az országokat, amelyek továbbra is támogatják Teheránt vagy üzletelnek vele. A fenyegetés különösen érzékenyen érintheti Kínát, amely az iráni kőolaj legnagyobb felásárlója, de a Közel-Kelet több állama is kellemetlen helyzetbe kerülhet.
A legnagyobb kitettsége egyértelműen Kínának van, ugyanis az elmúlt években az iráni olaj több mint 80 százaléka kínai vevőkhöz került. A Kpler becslése szerint Kína 2025-ben átlagosan napi 1,38 millió hordó iráni olajat vásárolt.
Peking az elmúlt évtizedben sajátos rendszert épített ki az amerikai szankciók megkerülésére. Az iráni olaj jelentős részét olyan független kínai finomítók dolgozzák fel, amelyeknek viszonylag csekély az amerikai pénzügyi kitettségük. A szállítmányok eredetét gyakran átnevezik, a kereskedelem pedig kínai valutában és nehezen követhető közvetítői láncokon keresztül zajlik.
Természetesen Washingtonnak ez egyáltalán nem tetszik, így már eddig is próbált nyomást gyakorolni Pekingre. Az amerikai pénzügyminisztérium áprilisban például egy kínai független finomítóra vetett ki szankciókat, amely több milliárd dollár értékben vásárolt iráni olajat, illetve egyes kínai bankokat pedig másodlagos szankciókkal fenyegettek meg, amennyiben részt vesznek az iráni olajkereskedelem finanszírozásában.
Eközben Peking sem mutatott különösebb lelkesedést az amerikai útmutatás iránt. A Reuters tudósítása szerint Lin Jian kínai külügyi szóvivő például úgy fogalmazott:
a szankciók és a nyomásgyakorlás nem oldják meg a problémát, Kína sokkal inkább a diplomáciai megoldást részesítené előnyben.
Trump újabb fenyegetése így komoly teszt elé állíthatja a kínai–amerikai kapcsolatokat, hiszen az iráni olaj olcsón jut el Kínába, ami a kínai finomítóknak jelentős hasznot hajt. Ugyanakkor Washington minden eszközzel akadályozná, hogy Teherán továbbra is bevételhez jusson.
Az Egyesült Arab Emírségek különleges szerepet töltött be Irán gazdaságában. Dubai az elmúlt évtizedekben fontos kereskedelmi és pénzügyi központként szolgált az Iránnal kapcsolatot tartó vállalatok számára.
A Kereskedelmi Világszervezet adatai szerint 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek impotjának mintegy 30 százaléka Iránból származott, 21 milliárd dolláros értékben. Ezzel párhuzamosan az iráni export 13 százaléka pedig az Emírségekbe irányult. A két ország nem olajhoz kapcsolódó kereskedelme 2024-ben 6,6 milliárd dollárt tett ki, amelyben meghatározó szerepe volt a reexportnak. A két ország közötti viszony azonban hónapról hónapra látványosan romlott.
Az Egyesült Arab Emírségek ezen a héten felfüggesztette az Iránnal folytatott pénzügyi és gazdasági tranzakciókat, a döntést pedig a katonai eszkalációval és az iráni rakétafenyegetéssel indokolta.
Ez különösen érzékeny lépés Teherán számára, hiszen Dubai éppen azok közé a regionális központok közé tartozott, amelyeken keresztül Irán a szankciós környezet ellenére is hozzáférhetett nemzetközi piacokhoz.
Ankara gazdasági kapcsolatai Teheránnal szintén jelentősnek mondhatók. A két ország éves kereskedelme 5–6 milliárd dollár körül alakul, míg Törökország nagyjából 3 milliárd dollár értékben exportál árut Iránba.
Ugyanakkor Törökország földgázfogyasztásának jelentős részét importból fedezi, amiből Irán körülbelül 13 százalékkal részesedik.
Ankara egyelőre nem jelezte, hogy kész lenne korlátozni az Iránnal folytatott kereskedelmet, ám ha Washington valóban szélesebb körű másodlagos szankciókat vetne be, akkor Törökország kellemetlen döntési helyzetbe kerülhet; vagy az iráni gázt, vagy az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférést választja.
Az iráni földgáz, élelmiszerek és fogyasztási cikkek is fontos szerepet töltenek be az iraki piacon, ennek következtében Bagdad és Teherán kereskedelme 2025-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Iraki energiaügyi tisztviselők szerint Bagdad évente körülbelül 4–5 milliárd dollárt fizet Iránnak a villamosenergia-termeléshez felhasznált földgázért.
Az amerikai szankciók már most is megnehezítik a fizetéseket, ugyanis Irak már most is csak korlátozott mértékben képes rendezni iráni energiaimportját, így egy újabb amerikai szankciós kör már komoly pénzügyi és energetikai problémát okozhatna Bagdadnak.
A háború miatt ráadásul az áruforgalom is akadozik. A határátkelők időszakos fennakadásai, a növekvő szállítási költségek és az ellátási láncok zavarai már eddig is jelentősen visszavetették a két ország kereskedelmét.
Omán egészen más helyzetben van, ugyanis Maszkat és Teherán évtizedekre visszanyúlóan jó kapcsolatokat ápol a két ország. Omán korábban is többször közvetítő szerepet vállalt Irán és más országok, köztük az Egyesült Államok között.
A két ország árukereskedelme 2025-ben elérte az 1,5 milliárd dollárt. 2026 első négy hónapjában további 345 millió dollárnyi forgalmat regisztráltak.
Omán számára a kapcsolat diplomáciai értéke is jelentős, ugyanis ha Washington és Teherán között ismét közvetítőre lenne szükség, Maszkat továbbra is kézenfekvő szereplő lehet, ami feértékelheti a kis öbölország jelentőségét.
A Pakisztán és Irán közötti hivatalos kereskedelem az amerikai szankciók miatt már korábban jelentősen visszaesett, ám a feketekereskedelem virágzik. Nem hivatalos becslések szerint mindkét irányban mintegy 4 milliárd dolláros áruforgalom alakulhatott ki az elmúlt években.
A két ország júniusban ideiglenes megállapodást írt alá, amelynek célja a kétoldalú kereskedelem 10 milliárd dollárra emelése. A határ menti kereskedelemben többek között
cserélnek gazdát. Pakisztán gazdasági mozgástere amúgy is szűk, ezért egy Washingtonnal kialakuló konfliktus komoly árat követelhet a Közel-kelet, Közép-Ázsia és Dél-Ázsia határán fekvő országtól.
India korábban sokkal fontosabb kereskedelmi partner volt Irán számára. A kétoldalú kereskedelem a 2019–2020-as pénzügyi évben alig 4,8 milliárd dollár volt, míg egy évvel korábban még 17 milliárd dollár körül alakult.
A forgalom azóta tovább zsugorodott; India kereskedelmi minisztériumának adatai szerint a 2025/2026-os pénzügyi évben már csak 1,63 milliárd dollár volt a két ország közötti kereskedelem.
India főként
exportál Iránba, melyek kapcsánÚjdelhi korábban azzal érvelt, hogy ezek a szállítások humanitárius jellegűek, ezért kívül kell maradniuk a szankciók hatályán.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt csütörtök éjjel Donald Trump arra hívta fel a globális közösség figyelmét a Truth Social nevű platformon, hogy az olajcsempészetnek, a swap-vonalaknak, a készpénzátutalásoknak, a pénzváltóknak, a hajóregisztereknek, a fedőcégeknek, mindennek most azonnal meg kell szűnnie.
Tudjátok, kik vagytok. Ez egy gazdasági D-nap lesz,
és szükségünk van arra, hogy minden szövetségesünk az Amerikai Egyesült Államok oldalára álljon az iráni fenyegetés elszigetelése és legyőzése érdekében.
Az amerikai elnök azt is írta Iránról, hogy "ezek a mániákusok alig állnak a lábukon", a történelmi léptékű intézkedések pedig megbénítják őket és azt a képességüket, hogy terrort idézzenek elő szerte a világon. Iránnak soha nem lesz nukleáris fegyvere – zárta bejegyzését Trump.
Napi