GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 21. 3 percnyi olvasás
Scott Bessent nagy téttel fogad arra, hogy képes letörni az elszálló állami hitelfelvételi költségeket - a piac egyelőre nem hisz neki.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter eddig is értékes segítséget jelentett Donald Trump számára: több alkalommal is sikerült csillapítania az amerikai elnök politikája által kiváltott piaci aggodalmakat.

Most azonban az egykori alapkezelő és befektetési bankár eddigi legkeményebb próbatétele előtt áll. A 32 ezermilliárd dolláros amerikai állampapírpiac befektetőivel kell szembenéznie, akik attól tartanak, hogy Trump Irán elleni háborúja növeli az állami kiadásokat és felhajtja az inflációt.
A hosszú lejáratú amerikai állampapírok közelmúltbeli eladási hulláma „nem tükrözte a mögöttes gazdasági fundamentumokat” – mondta Bessent csütörtökön a CNBC-nek. A piaci felfordulásért a „nagyon gyenge” likviditást tette felelőssé. Miközben emelkednek az olajárak, és kevés jel utal az iráni háború közeli befejeződésére, nézzük, mit tesz a pénzügyminiszter azért, hogy elejét vegye egy kötvénypiaci lázadásnak.
Legfontosabb célja, hogy megállítsa a hosszú lejáratú állampapírok – például a 10 és 30 éves amerikai államkötvények – eladási hullámát, amely többéves csúcsra emelte az amerikai kormány hitelfelvételi költségeit.
– mindössze néhány hónappal a novemberi félidős választások előtt.
Szerdán a pénzügyminisztérium sietve bejelentette, hogy „legalább” megduplázza a hosszabb lejáratú állampapírok visszavásárlását, 2 milliárd dollárról legalább 4 milliárd dollárra.
Ezeket a vásárlásokat – az úgynevezett visszavásárlásokat (buyback) – korábban elsősorban az állampapírpiac működésében jelentkező kisebb technikai problémák elsimítására szokás használni, nem pedig a hozamok befolyásolását célzó makrogazdasági eszközként. A megemelt összegű, előre ütemezett vásárlások szeptember elején kezdődnek és november elején érnek véget.
Bessent arra is utalt, hogy további beavatkozás jöhet, ha a 4 milliárd dollár nem bizonyul elegendőnek. Mint mondta, az amerikai pénzügyminisztérium „jelentős eszköztárral” és „aszimmetrikus információval” rendelkezik.
Az amerikai pénzügyminisztérium eszköztára – a Federal Reserve-ével ellentétben – nem biztosít Bessent számára gyakorlatilag korlátlan pénzteremtési lehetőséget. A Fedtől eltérően a pénzügyminisztérium nem indíthat több ezermilliárd dolláros kötvényvásárlási programot – amit a jegybankárok „mennyiségi lazításnak”, azaz quantitative easingnek (QE) neveznek –, hogy megváltoztassa a hozamgörbe alakját és alacsonyan tartsa az állam finanszírozási költségeit.
A pénzügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogyan kívánja finanszírozni a vásárlásokat. Valójában azonban
lényegében egyetlen módon teremthet elő pénzt a hosszú lejáratú állampapírok megvásárlására: több rövid lejáratú állampapírt kell kibocsátania.
Ennek megfelelően a szerdai bejelentés után a piaci szereplők gyorsan arra kezdtek fogadni, hogy a pénzügyminisztérium növeli a rövid lejáratú adósság kibocsátását. Ez pedig laposabbá tette a hozamgörbét, mivel megemelte a három- és hathónapos állampapírok hozamát.
A várható stratégia – hosszú lejáratú papírok vásárlása rövid lejáratúak kibocsátásával – összehasonlításokat váltott ki a Fed 2011-es Operation Twist programjával. Akkor a jegybank több százmilliárd dollár értékű rövid lejáratú állampapírt adott el, majd a bevételből hosszabb lejáratú államkötvényeket vásárolt.
A Fed művelete hozzájárult a hosszabb lejáratú hitelfelvételi költségek csökkentéséhez egy olyan időszakban, amikor a rövid távú kamatok már egyébként is közel voltak a nullához. A program mérete azonban sokszorosan meghaladta Bessent mostani beavatkozását.
Bár a 30 éves államkötvény hozama a szerdai bejelentést követően valamelyest csökkent, csütörtök délutánra ennek a javulásnak a nagy része eltűnt. A referenciaértéknek számító 10 éves államkötvény hozama – amely az amerikai gazdaságban számos hosszabb lejáratú hitel árazását meghatározza – pedig ismét emelkedésnek indult.
A piaci szereplők szerint az amerikai állam finanszírozási költségeinek növekedését egyszerre több tényező hajtja:
Az adósságpiacok egyre nagyobb fiskális kockázatokat áraznak be
- tette hozzá.
Egyesek szerint ráadásul már önmagában az is újabb eladási hullámot válthat ki, ha Bessent közvetlenül beavatkozik az állampapírpiacon a hitelfelvételi költségek befolyásolása érdekében. Ez végső soron még magasabb hozamokhoz vezethet.
Egyes befektetők úgy gondolkodhatnak, hogy ha a kormányzat már a hozamgörbe kontrolljához folyamodik, akkor talán maga a kormányzat is arra számít, hogy az infláció hosszabb ideig magas marad
– mondta Michael Strain, az American Enterprise Institute gazdaságpolitikai kutatásokért felelős igazgatója. „Ez pedig felfelé irányuló nyomást fog gyakorolni a hosszabb lejáratú hozamokra.”