Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter eddig is értékes segítséget jelentett Donald Trump számára: több alkalommal is sikerült csillapítania az amerikai elnök politikája által kiváltott piaci aggodalmakat.

Most azonban az egykori alapkezelő és befektetési bankár eddigi legkeményebb próbatétele előtt áll. A 32 ezermilliárd dolláros amerikai állampapírpiac befektetőivel kell szembenéznie, akik attól tartanak, hogy Trump Irán elleni háborúja növeli az állami kiadásokat és felhajtja az inflációt.

A hosszú lejáratú amerikai állampapírok közelmúltbeli eladási hulláma „nem tükrözte a mögöttes gazdasági fundamentumokat” – mondta Bessent csütörtökön a CNBC-nek. A piaci felfordulásért a „nagyon gyenge” likviditást tette felelőssé. Miközben emelkednek az olajárak, és kevés jel utal az iráni háború közeli befejeződésére, nézzük, mit tesz a pénzügyminiszter azért, hogy elejét vegye egy kötvénypiaci lázadásnak.

Mi Bessent nagy téttel járó húzása?

Legfontosabb célja, hogy megállítsa a hosszú lejáratú állampapírok – például a 10 és 30 éves amerikai államkötvények – eladási hullámát, amely többéves csúcsra emelte az amerikai kormány hitelfelvételi költségeit. 

• A kötvényhozamok akkor emelkednek, amikor a kötvényárfolyamok esnek, 
• a mostani folyamat a kamatok szélesebb körű emelkedését is kiváltotta, 
• a vállalati adósság finanszírozásától a jelzáloghitelekig 

– mindössze néhány hónappal a novemberi félidős választások előtt.

Ezeket a vásárlásokat – az úgynevezett visszavásárlásokat (buyback) – korábban elsősorban az állampapírpiac működésében jelentkező kisebb technikai problémák elsimítására szokás használni, nem pedig a hozamok befolyásolását célzó makrogazdasági eszközként. A megemelt összegű, előre ütemezett vásárlások szeptember elején kezdődnek és november elején érnek véget.

Bessent arra is utalt, hogy további beavatkozás jöhet, ha a 4 milliárd dollár nem bizonyul elegendőnek. Mint mondta, az amerikai pénzügyminisztérium „jelentős eszköztárral” és „aszimmetrikus információval” rendelkezik.

Miből fizeti ezt a pénzügyminisztérium?

Az amerikai pénzügyminisztérium eszköztára – a Federal Reserve-ével ellentétben – nem biztosít Bessent számára gyakorlatilag korlátlan pénzteremtési lehetőséget. A Fedtől eltérően a pénzügyminisztérium nem indíthat több ezermilliárd dolláros kötvényvásárlási programot – amit a jegybankárok „mennyiségi lazításnak”, azaz quantitative easingnek (QE) neveznek –, hogy megváltoztassa a hozamgörbe alakját és alacsonyan tartsa az állam finanszírozási költségeit.

A pénzügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogyan kívánja finanszírozni a vásárlásokat. Valójában azonban 

Ennek megfelelően a szerdai bejelentés után a piaci szereplők gyorsan arra kezdtek fogadni, hogy a pénzügyminisztérium növeli a rövid lejáratú adósság kibocsátását. Ez pedig laposabbá tette a hozamgörbét, mivel megemelte a három- és hathónapos állampapírok hozamát.

A várható stratégia – hosszú lejáratú papírok vásárlása rövid lejáratúak kibocsátásával – összehasonlításokat váltott ki a Fed 2011-es Operation Twist programjával. Akkor a jegybank több százmilliárd dollár értékű rövid lejáratú állampapírt adott el, majd a bevételből hosszabb lejáratú államkötvényeket vásárolt.

A Fed művelete hozzájárult a hosszabb lejáratú hitelfelvételi költségek csökkentéséhez egy olyan időszakban, amikor a rövid távú kamatok már egyébként is közel voltak a nullához. A program mérete azonban sokszorosan meghaladta Bessent mostani beavatkozását.

Működni fog a terv?

Bár a 30 éves államkötvény hozama a szerdai bejelentést követően valamelyest csökkent, csütörtök délutánra ennek a javulásnak a nagy része eltűnt. A referenciaértéknek számító 10 éves államkötvény hozama – amely az amerikai gazdaságban számos hosszabb lejáratú hitel árazását meghatározza – pedig ismét emelkedésnek indult.

A piaci szereplők szerint az amerikai állam finanszírozási költségeinek növekedését egyszerre több tényező hajtja: 

• az Egyesült Államok hatalmas költségvetési hiánya, 
• a mesterségesintelligencia-vállalatok tőkeigénye által támasztott verseny, 
• valamint az iráni háború gazdasági következményei.
• A kötvényvásárlásokkal kezelhetők bizonyos kritikus piaci pontok, de az adósságpályát nem változtatják meg – mondta Dec Mullarkey, az SLC Management befektetési stratégiai és eszközallokációs vezetője. 

 - tette hozzá.

Egyesek szerint ráadásul már önmagában az is újabb eladási hullámot válthat ki, ha Bessent közvetlenül beavatkozik az állampapírpiacon a hitelfelvételi költségek befolyásolása érdekében. Ez végső soron még magasabb hozamokhoz vezethet. 

 – mondta Michael Strain, az American Enterprise Institute gazdaságpolitikai kutatásokért felelős igazgatója. „Ez pedig felfelé irányuló nyomást fog gyakorolni a hosszabb lejáratú hozamokra.”