Felháborodást váltott ki a gazdálkodók körében az állami földek átmeneti hasznosításának új rendje. A Világgazdaság információi szerint egyre több indulatos megkeresés érkezik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, miután kiderült: az állami termőföld-használók kiválasztásánál már a törvényi minimumnál magasabb használati díj is ajánlható, ráadásul ez közvetlen előnyt jelenthet az elbíráláskor.

A változtatással szemben a Magosz is tiltakozott. A szervezet szerint az árverseny éppen azokat a gazdálkodókat hozhatja hátrányba, akiket a földbirtok-politikának támogatnia kellene: az állattartókat, a fiatal gazdákat és a kisebb családi üzemeket. 

A szervezet videóban ismertetett álláspontja szerint az állami földek odaítélésekor nem annak kellene elsődlegesen döntenie, ki tud többet fizetni, hanem annak, hogy ki gazdálkodik helyben, tart állatot és biztosít hosszú távú megélhetést a vidéken.

Kimondták: a magasabb ajánlat előnyt jelenthet

Fontos jogi különbség, hogy nem maga a 2500 forintos minimum változott meg az elmúlt hetekben, hanem a minisztérium erre épülő kiválasztási eljárása és korábbi gyakorlata. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. paragrafusának 7. bekezdése alapján az aranykorona-értékkel rendelkező földrészleteknél továbbra is 2500 forint aranykoronánként és évente a minimális használati díj.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium új hivatalos felhívása azonban már így fogalmaz:

A dokumentum azt is egyértelművé teszi, hogy a tárca szakít azzal a korábbi gyakorlattal, amelyben a megbízási szerződéseket egységesen, a 2500 forint/AK/év minimumon kötötték meg. A magasabb ajánlatot a minisztérium „pozitív szempontként” értékeli, amely a jelentkezők rangsorolásánál „közvetlen előnyt jelenthet”.

Ez a gyakorlatban árversenyt nyit meg, még akkor is, ha a legmagasabb összeg önmagában nem dönti el automatikusan a pályázatot. A kiírás szerint a tárca figyelmen kívül hagyhatja a kirívóan magas, a piaci realitásoktól elrugaszkodott vagy spekulatív ajánlatokat. Az viszont nem derül ki pontosan, hogy milyen összegtől minősül egy ajánlat kirívónak, illetve mekkora súlyt kap az ár a többi kiválasztási feltételhez képest.

Állattartó, fiatal gazda – de mennyit ér az előnyük?

A minisztérium szerint az új rendszer átláthatóbb és jobban igazodik a valós piaci viszonyokhoz. Az értékelési sorrendben első helyen az állattartók szerepelnek, utánuk következnek a fiatal gazdák, majd a Vizet a tájba program résztvevői. További előnyt élvezhet a szomszédos földrészlet használója vagy tulajdonosa, a korábbi szerződését rendben teljesítő földhasználó, továbbá az, aki három évre vállalná a megbízást.

A gazdák aggodalma azonban abból fakad, hogy ugyanezek között a szempontok között jelenik meg a magasabb használati díj. Ha két pályázó szakmai és helyi kötődése hasonló, könnyen az ajánlott összeg dönthet. 

Különösen érzékennyé teszi a változtatást, hogy csak átmeneti földhasználatról van szó. A megbízási szerződés főszabály szerint a termés betakarításáig, legfeljebb október 15-ig tart; csak meghatározott esetekben köthető három évre. A gazdálkodó tehát magasabb díjat vállalhat egy olyan területért, amelyre hosszú távú beruházást, talajjavítást vagy komolyabb fejlesztést csak jelentős kockázattal alapozhat.

Drága és egyre ritkábban elérhető a termőföld

Az árverseny meghirdetése azért is kényes kérdés, mert a magyar termőföld kínálata már most szűkös. Az OTP Termőföld Értéktérkép adatai alapján 2025-ben 34 300-ra csökkent a tranzakciók száma, az értékesített terület pedig 38 600 hektárra esett vissza – írta korábban a Világgazdaság.

A termőföld országos hektáronkénti átlagára 2,264 millió forint volt, 1,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Hajdú-Biharban az átlag meghaladta a 3,057 millió forintot, Nógrádban viszont nem érte el az 1,4 milliót. A szántók ára átlagosan 2,3 százalékkal, a kert-gyümölcsös területeké 7 százalékkal emelkedett.

A földpiaci kínálat szűkülése miatt az állami területek használata sok gazdaság számára nem pusztán területbővítési lehetőség, hanem az életképes üzemméret megtartásának feltétele. Ha ezekért a földekért is egyre erősebb pénzügyi verseny indul, annak hatása rövid időn belül a magánföldek bérleti díjaiban is megjelenhet.

Az új rendszer így két, egymással ütköző célt próbál egyszerre érvényesíteni: piaci bevételt és átlátható versenyt teremtene az állami vagyon hasznosításánál, miközben előnyben kívánja részesíteni a fiatal, helyben gazdálkodó és állattartó termelőket. A gazdák most arra várnak választ, hogy az elbíráláskor végül a birtokpolitikai célok vagy csak egyszerűen a magasabb ajánlat bizonyul-e erősebbnek.