Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti államfői megbízatását, és ezzel új fejezet nyílik a magyar közjogi rendszerben. Az elemző szerint a döntés egyszerre jelent jelentős politikai győzelmet Magyar Péter számára, veszélyes alkotmányos precedenst a jövőre nézve, valamint hosszú távon is befolyásolhatja a közjogi tisztségviselők függetlenségét. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó elemzője, Nagy Attila Tibor értékelte az Indexnek, hogy Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyúttal megszünteti az államfői megbízatását. Az elemző szerint „igazi abszurdnak lehetünk tanúi”, noha alkotmányjogilag és politikailag nem maradt más lehetősége Sulyok Tamásnak.

Sulyok Tamás körül elfogyott a levegő

„A köztársasági elnök belátta, hogy alkotmányjogilag sakk-matt helyzetbe került” – fogalmazott lapunknak Nagy Attila Tibor. Hozzátette: a sors fura fintora, hogy ezt a sakk-matt helyzetet éppen annak a Fidesznek köszönheti, amely még kormányon, 2013-ban olyan alkotmánymódosítást fogadtatott el, amellyel kizárta, hogy az államfő tartalmi okokból felülvizsgálhassa az Alaptörvény módosításait. Az elemző szerint Sulyok Tamás ezért joggal hivatkozott arra szombati nyilatkozatában, hogy bármennyire nem ért egyet a 17. módosítással, annak érdemi vizsgálatára nincs alkotmányos lehetősége. Ugyanakkor politikailag is elfogyott körülötte a levegő.

A Sulyok Tamást támogató Fidesz válságban van, a parlamenti mandátumok egyharmadát sem birtokolja. Az Alkotmánybíróság tagjainak csaknem fele is kihátrált mögüle – egykori elnöke mögül –, amikor hét alkotmánybíró megtagadta annak az államfői indítványnak a tárgyalását, amely lényegében előzetes felmentést kívánt szerezni számára a módosítás aláírása alól. Ezt a »menlevelet« azonban a testület nem adta meg, mivel az ügyben határozatképtelenné vált. Sulyok Tamás csalódottan vette tudomásul azt is, hogy a Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi álláspontját, és nem volt hajlandó sürgősséggel napirendre venni az ügyet. Pedig a testület tekintélye elegendő lehetett volna ahhoz, hogy állásfoglalásával még a parlamenti döntés előtt kellemetlen helyzetbe hozza az új kormányzati többséget

– mondta Nagy Attila Tibor.

Ez az aláírás másoknak is a véget jelenti

Az elemző szerint nem kérdés, Magyar Péter jelentős győzelmet aratott azzal, hogy Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás aláírása mellett döntött.

Innentől megnyílik az útja annak, hogy a Tisza parlamenti többsége Sulyok Tamás helyére az új kormányzati többséggel szimpatizáló köztársasági elnököt válasszon, aki a jövőben elfogadandó fontosabb jogszabályok elé várhatóan nem gördít majd érdemi akadályokat. Természetesen arra is van lehetőség, hogy az Országgyűlés a politikai pártoktól – így a Tiszától is – független személyt válasszon államfővé. Nagy Attila Tibor szerint ez azonban ellentétes lenne az új kormányzati többség érdekeivel, már csak azért is, mert Magyar Péterék nyíltan a NER maradványainak lebontását tűzték ki célul, ehhez pedig kifejezetten jól jöhet egy velük együttműködő köztársasági elnök.

Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény mostani módosításának aláírása – és ez mutatja meg a mostani győzelem valódi jelentőségét – nemcsak a Fidesz kétharmados többsége által két évvel ezelőtt megválasztott köztársasági elnök távozását jelenti, hanem az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek, valamint további három, hetvenedik életévét betöltött alkotmánybíró megbízatásának megszűnését is.

Polt Péter a nem fideszes politikai erők és a nyilvánosság számára hosszú évek óta vörös posztó volt, így tisztségéből való eltávolításának örülhetnek mindazok, akik mindig is kritikusan szemlélték legfőbb ügyészként végzett munkáját. A bírák pedig – egy majdani sarkalatos törvényben szabályozott módon – akár vissza is hívhatják tisztségéből a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét

– mutatott rá az elemző.

Ennek még káros következményei lehetnek

Nagy Attila Tibor szerint az Alaptörvény 17. módosítása azoknak a még a NER-ből megmaradt közjogi méltóságoknak is üzen, akik Magyar Péter felszólítása ellenére eddig nem mondtak le tisztségükről. Ilyen a jelenlegi legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is.

Hangsúlyozta, hogy a módosítás azt üzeni számukra:

Ez az eszköz pedig a jövőben egy más összetételű alkotmányozó többség kezébe is kerülhet, vagyis a parlament által megválasztott állami vezetők többé nem lehetnek biztosak abban, hogy megbízatásukat egy kétharmados parlamenti többség fennállása mellett a ciklus végéig kitölthetik.

Az elemző úgy véli, ennek hosszú távon is káros következményei lehetnek. Egészen másként viselkedik ugyanis egy olyan közjogi vezető, aki joggal bízhat abban, hogy megbízatását kitöltheti, mint az, akinek folyamatosan attól kell tartania, hogy egy kétharmados parlamenti többség politikai döntéssel idő előtt megfoszthatja tisztségétől. Ez utóbbi szerinte könnyen befolyásolhatja az érintettek döntéseit és függetlenségét.

Az állami vezetők idő előtti eltávolítására immár nemcsak a Fidesz szolgáltatott precedenst Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának megszüntetésével, hanem a Tisza parlamenti többsége is. Sőt, annyiban még tovább is ment, hogy az Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal vetett véget a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának, három évvel annak lejárta előtt. Ez az eszköz ugyanakkor jól illeszkedik a magyar politikai hagyományokhoz, hiszen a hatalomra kerülő politikai erők rendszerint arra törekednek, hogy ellenfeleiket a lehető legteljesebb mértékben kiszorítsák a közjogi pozíciókból. Az érintettek erre az évek során egyre növekvő frusztrációval reagálnak, és igyekeznek akadályozni az aktuális kormány működését, ami a szükségesnél nagyobb politikai feszültséget eredményezhet

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Az a véleménye, hogy az Alaptörvény 17. módosítását még évtizedek múlva is emlegetni fogják, ezért 2026. július 18-a okkal nevezhető történelmi napnak.