GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 21. 2 percnyi olvasás
Sokan hiszik, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek európai összehasonlításban.
– Sokan hiszik, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek európai összehasonlításban. Ez a térkép ezt a tévhitet cáfolja meg – ismertette közösségi oldalán Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, egyetemi docens.
Jelezte: Magyarországon 2505 dolláros (mintegy 790 ezer forint) a megélhetési költségekkel korrigált átlagbér. Ez magasabb, mint Észtország, Horvátország, Portugália, Románia, Bulgária, Montenegró, Lettország, Görögország, Szlovákia, Belarusz, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova, Ukrajna, Albánia és Törökország azonos mutatója. Csehország pedig 2513 dollárral szinte pontosan ott áll, ahol mi.
– A nominális fizetések természetesen más képet mutatnak. Csakhogy a fizetés csak az egyik oldala a történetnek, az árszint legalább ennyire fontos a jólétünk szempontjából. A PPP (vásárlóerő-paritás) lényege éppen az, hogy az országok közötti árkülönbségek kiszűrésével azt próbálja megmutatni, mekkora tényleges vásárlóerő áll egy kereset mögött – magyarázta a szakértő.
Kiemelte: nem elméleti különbségről beszélünk. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2024-ben a magyar éttermek és szállodák árszínvonala az uniós-átlag 72 százaléka, a ruházaté pedig 85 százaléka volt. Vagyis egy nominálisan alacsonyabb magyar jövedelem bizonyos fogyasztási területeken többet érhet, mint amit egy egyszerű devizaátváltás sugall.
A jövő héten egyébként az is kiderül, hogy hol tartottak a júniusban hazánkban a keresetek. Akkor közli a Központi Statisztikai Hivatal a friss adatokat. Azt már tudjuk, hogy 2026 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11,0, a reálkereset pedig 9,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.
Szalai Piroska, a Fidesz képviselője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság júniusi ajánlásai és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentése kapóra is jöhet a Tisza-kormánynak. Például azért, mert mindkét dokumentum olyan adóreformot javasol, amely felszámolná a mostani egykulcsos személyi jövedelemadózást és progresszív rendszert vezetne be, a jelenlegi családi adókedvezmények, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének szűkítésével.
– Mindkét dokumentum túlzottan bőkezűnek tartja a kedvezményeket, és szociális alapú, célzott, azaz a mostaninál jóval kisebb kör számára javasol kedvezményeket – fogalmazott Szalai Piroska, aki szerint akár az is elképzelhető, hogy teljesen kiiktatnák a családok kedvezményeit.
Azóta azt is tudjuk, hogy a kormány az uniós pénzekért cserébe válalta, hogy felülvizsgálja az adókedvezmények körét is.
Napi