BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 21. 3 percnyi olvasás
Sokak megrökönyödésére kedélyes beszélgetést folytattak a megújuló M1 csatornán Vitray Tamással, a pártállami televíziózás hírhedt alakjával, este pedig Alföldi Róbert provokatív István a király átiratát nézhettük a közszolgálatiság jegyében.
Részben a Kádár-rendszerben már befutott televíziósok arcképcsarnokát láthatták, akik az ünnepnapon újraindult M1 csatorna debütálását kísérték figyelemmel.
A Kunigunda utcai stúdió vendége volt Vitray Tamás, aki 1958-ban készítette első televíziós interjúját, de ezt megelőzően a Rákosi-rendszer elkötelezettjeként a Honvédelmi Minisztériumban a Néphadsereg politikai főcsoportfőnökségén hadnagyi rangban, fordítóként dolgozott, majd rövid ideig a Magyar Rádiónál, a Chemolimpexnél és a Kínai Népköztársaság nagykövetségén is megfordult.
1959. december 1-jén a Magyar Rádió és Televízió Televíziós főosztálya Agitációs Propaganda Osztályán a sportrovat belső munkatársa lett. Vitrayról az is elterjedt, hogy az ÁVH tagja volt, de ő a könyvében azt állította, hogy nemet mondott a kommunista államvédelmi hatóságnak.
A hadsereg politikai tisztjeként kapott kommentátori pozíciót, amire egyes pályatársai, sportolók és a nézők jelentős része is alkalmatlannak tartotta.
Szintén a kádári időket idézte az M1 műsorfolyamában Kepes András szereplése. A ’80-as években befutott Kepes családi háttere is a kommunista rendszerhez kötődött, apja egy időben Bejrútban vezette a külkereskedelmi kirendeltséget. Kepes egy visszaemlékezésében így beszélt erről az időszakról: „A szüleim külföldön dolgoztak, így én a nyolc osztályt három földrészen, három nyelven, kilenc iskolában végeztem. Sőt, egy ideig intézetben is, mert azokban az időkben a szülőkkel nem mindig engedték el a gyerekeiket – itthon tartották őket »túsznak«.”
Itt meg kell jegyezni, hogy a kommunista káderek közül sokan lemondtak a gyerekeikről, igaz, „időlegesen”. Gyakorlatilag itthon hagyták őket addig, amíg ők külföldön a rezsimnek dolgoztak, azaz saját karrierjüket építették.
Romsics Ignác történész szintén a műsor vendége volt augusztus 20-án, nem sokkal azután, hogy az ő személye is szóba került lehetséges köztársasági elnöknek. Magyar Péter posztolt is a közösségi oldalán arról, hogy találkoztak. Akkor így fogalmazott a miniszterelnök: „Professzor úrnál talán senki nem ismeri jobban a magyar történelmet. Köszönjük az élményt! És a könyvet is”. A megosztott képen a történész mellett szerepelt Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter is.
A hivatalos bejelentés szerint csak egyszeri alkalommal, az ünnepnapon ismét az M1 képernyőjén szerepelt műsorvezetőként Mészáros Antónia, aki 2006-ban került az akkori közszolgálati MTV-hez, ahol A szólás szabadsága és az Este című műsorokat szerkesztette, utóbbiban és a Záróra című produkcióban műsorvezetőként is felbukkant. 2011 nyarán a köztévétől elbocsátották, ezután az ATV-ben kapott állást. Innen 2017-ben távozott és a médián kívül folytatta pályafutását az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatójaként. Apja, Mészáros Tamás a pártállami rendszer egyik ismert újságírója volt, kulturális területen, színikritikusként is dolgozott, a rendszerváltás után a posztkommunista, balliberális politikai erőkkel szimpatizáló publicistaként is megismerhette a közönség.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik csatornán, de visszatérhet a képernyőre egy Kádár -rendszer másik fekete öves televíziósa, Juszt László is. A port.hu számolt be arról, hogy Juszt a közösségi oldalán tett közzé egy sejtelmes posztot, amiben arról írt, hogy újraindulhat a A TV ügyvédje című műsora. Az fogyasztóvédelmi műsor – amiben olyan eseteket mutattak be, amikor a nézők különféle szolgáltatókkal, hivatalokkal vagy vállalkozásokkal kerültek konfliktusba – hosszú ideig az MTV-n volt látható, majd 2010 elején az ATV-re költözött, de ott nem sokáig tartott ki, 2011-ben vették le a képernyőről, és azóta sem tért vissza.
Az ünnepi műsorfolyam zárásaként az M1 este bemutatta az István, a király című legendás rockoperát, de nem az eredetit, hanem azt, amit Alföldi Róbert 2013-ban, a 30. jubileumi évfordulón rendezett újra. A tizenhárom évvel ezelőtti előadás nagy vitát váltott ki, hiszen a liberális rendező teljesen átértelmezte a megszokott karaktereket; István például bizonytalan, gyenge vagy mellékszereplőnek ható antihősként jelent meg. Sokak szerint a provokáció öncélúvá vált, és művészileg gyengébb megoldásokat hozott a darab. Számos bírálat érte a szereposztást is, mivel a készítők olyan előadókat választottak a főbb szerepekre, akik megosztották a nézőközönséget.
Napi