A 17 milliárd dolláros összeget jelentősen megemelte, hogy

az Európai Unió Bírósága 2024-ben 13 milliárd eurónyi adóhátralék megfizetésére kötelezte az Apple-t.

A bíróság megállapította, hogy Írország "jogellenes állami támogatást" nyújtott az amerikai techóriásnak, aminek eredményeként a vállalat 1 százalék alatti effektív adókulccsal adózhatott.

Az új uniós szabályozás értelmében a nagyvállalatoknak országonkénti bontásban kell közzétenniük bevételeiket, nyereségüket és társaságiadó-befizetéseiket az EU minden tagállamára, valamint a kijelölt adóparadicsomokra vonatkozóan.

A közzétett adatok szerint az Apple a 2025 szeptemberéig tartó pénzügyi évben a globális adózás előtti nyereségének negyedét írországi leányvállalatain keresztül könyvelte el – miközben az országban a cég globális munkavállalói létszámának mindössze 3 százalékát, nagyjából 5575 főt foglalkoztatják.

Ez alkalmazottanként 6 millió dolláros adózás előtti nyereséget jelent,

szemben a németországi 51 ezer dollárral, ahol a cég 4089 embert foglalkoztat, és mindössze 153 millió dollár adót fizetett be.

Írország a maga alacsony, jelenleg 12,5 százalékos társasági adókulcsával régóta vonzza a multinacionális vállalatokat. Az országba eredetileg az úgynevezett "double Irish" adóstruktúra csábította a cégeket, amely lehetővé tette a nyereség adóparadicsomokba történő átirányítását. Bár a kiskaput 2015-ben megszüntették, a nagyvállalatok jelentős része az országban maradt. 2024-ben három cég – amelyekről széles körben feltételezik, hogy az Eli Lilly, az Apple és a Microsoft – fizette be az Írországban beszedett összes társasági adó csaknem felét.

A Microsoft júniusban tette közzé saját adatait, amelyek szerint a vállalat globális adózás előtti nyereségének 38 százalékát könyvelte el Írországban, ami alkalmazottanként több mint 7 millió dolláros profitnak felel meg. A Procter & Gamble Luxemburgban 115 millió dolláros nyereséget jelentett adófizetés nélkül – a cég tájékoztatása szerint a korábbi veszteségek ellentételezésével nullázta le az adóalapját, és azóta meg is szüntette az ottani tevékenységét.

Az új átláthatósági szabályok komoly muníciót adnak az adóigazságosságért küzdő szervezeteknek,

a vállalatok viszont azt kifogásolják, hogy az országonkénti bontás félrevezető képet mutat.

A Microsoft egy blogbejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyes tételek kontextus nélkül megtévesztőek lehetnek. Az amerikai National Foreign Trade Council lobbiszervezet arra figyelmeztetett, hogy a leányvállalatok közötti belső értékesítések miatt a bevételek kettős számbavételére is sor kerülhet.

Az EU-n kívül idén Ausztrália is hasonló országonkénti adatközzététel bevezetését tervezi, az Egyesült Államokban pedig új számviteli szabályok kötelezik a tőzsdei vállalatokat annak kimutatására, hogy külföldi tevékenységeik miként csökkentik belföldi adófizetési kötelezettségeiket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.