Ali Abdollahi vezérezredes, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken közölte, hogy a hadsereg a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, valamint a légvédelmi és a kiberhadszíntéren egyaránt felkészült.

Az iráni fegyveres erők lesújtó, megtorló és pusztító válaszokkal felelnek az ellenség újabb fenyegetéseire

- idézték szavait a helyi sajtóorgánumok.

Mohammad Baker Kalibaf iráni házelnök, a közvetett iráni–amerikai tárgyalások főtárgyalója iraki látogatásán úgy fogalmazott, Washington belátta, hogy közvetlen katonai konfrontációval nem győzhet, ezért folyamodik gazdasági és kognitív hadviseléshez. "Terveket kell kidolgoznunk az igazságtalan szankciók kapcsán, amelyekkel legyőzhetjük őket" - mondta Kalibaf az MTI tudósítása alapján.

Közben Maszúd Peszeskján iráni elnök az IRNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint kijelentette:

most kellene véget vetni a háborúnak, amikor erőpozícióban és méltóságban vagyunk, amikor az egész világ elismeri a győzelmünket, és azt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok minden szabályt megsértve megtámadta az iskoláinkat, a kórházainkat és az infrastruktúráinkat, és mindenütt gyűlölik őket a világban.

Az iráni elnök a védelmébe vette a válság megoldását célzó, júniusban az Egyesült Államokkal aláírt keretmegállapodást, bírálva azokat, akik ebben Irán gyengeségét látják.

"Ebben a megállapodásban egyetlen olyan cikket sem találnak, amely megadásra utalna, minden kötelezettség a másik félre vonatkozik" - mondta a relatíve mérsékeltnek tartott Peszeskján.

Csütörtökön az iráni külügyminisztérium "gazdasági terrorizmussal" és "emberiesség elleni bűncselekményekkel" vádolta meg Washingtont, miután

az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be Irán ellen.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek nyilatkozva jelezte, hogy hétfői sajtótájékoztatóján ismerteti a konkrét lépéseket.

Össze fogjuk roppantani ezt a rezsimet. Ideje, hogy szövetségeseink és a világ többi része meghozza a döntését

- fogalmazott a tárcavezető, aki a júliusban újra elrendelt tengeri blokádot és a történelem legszigorúbb szankcióit együttes csapásnak nevezte.

Bessent szerint a lépések nem fogják felhajtani az olajárakat,

mivel a maximális gazdasági nyomásgyakorlás éppen a nagyszabású katonai eszkaláció elkerülését szolgálja.

A Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom drámaian visszaesett. Csütörtökön mindössze hét teherhajó kelt át a szoroson, miközben a konfliktus előtt napi több mint 130 hajó tette meg ezt az utat. Az Egyesült Államok és Irán között áprilisban és júniusban is született tűzszüneti megállapodás a szabad hajózás helyreállításáról, ám mindkettő gyorsan szétesett.

Az új amerikai blokád már érezteti a hatását. A Kpler adatai szerint Kína vásárolja meg a tengeri úton szállított iráni kőolaj több mint nyolcvan százalékát, ám

a kínai vevőknek kínált iráni nyersolajmennyiség érezhetően visszaesett,

amióta Washington júliusban ismét zárlat alá vette az iráni kikötőket. Kína washingtoni nagykövetsége közölte, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segítik a probléma megoldását, egyúttal diplomáciai rendezést sürgetett. Bessent megjegyezte, Kína energiaellátásának fele az Öböl-térségből származik, ezért Pekingnek is érdeke lenne az együttműködés.

Az amerikai szankciók szigorítása komoly kockázatokkal járhat, különösen az Egyesült Államok öbölbeli arab szövetségesei számára,

amelyek energetikai létesítményeit és az ivóvízellátásukhoz nélkülözhetetlen tengervíz-sótalanító üzemeit korábban már érték iráni csapások.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.