Legalább tíz titkos bázist létesített Oroszország, ahonnan nagy hatótávolságú drónokkal csaphat le a NATO területére a Telegraph által megszerzett műholdfelvételek szerint. A brit lap a kiszivárgott dokumentumok alapján 59 újonnan épített indítósínt azonosított tíz orosz létesítményben az ukrán és a belorusz határ mentén.

Az indítósínek közül mintegy 20 jóval hosszabb, mint a korábbiak, amely arra utal, hogy a Kreml legújabb fejlesztésű, nagy hatótávolságú drónjainak indítására szolgálnak. A bázisok egy részét korábbi katonai objektumokból vagy polgári repülőterekből alakították át, de olyanok is vannak, amelyeket nyílt területen építettek fel. Az egyik ilyen bázison egyszerre több mint ezer drón tárolására van kapacitás, valamint további indítósíneket is építenek.

A bázisok egy részét már jelenleg is Ukrajna elleni tömeges légicsapásokhoz használják, a határ közelsége megkönnyíti Kijev egyre gyengülő légvédelmének megkerülését. A beazonosított tíz bázis közül hét a közelmúltban már Kijev bombázásában is részt vett.

Új generációs drónokat épít Oroszország

Moszkva már a háború elején kapott Irántól Sahíd drónokat, amelyeket azóta továbbfejlesztettek, és jelenleg az oroszok már saját, sugárhajtású verziót is gyártanak. A Gerany−4-nek, ukrán hírszerzési adatok szerint, mintegy 770 kilométeres a hatótávolsága és 350 kilométer/órás sebességgel repül. 

Azonban már ennél is továbbléptek a Gerany−5 típussal, amely méretét és felépítését tekintve egy robotrepülőgépre hasonlít. Tömege 850 kilogramm, sebessége 450-600 kilométer/óra, és két órát is képes eltölteni a levegőben, hatótávolsága így megközelíti az ezer kilométert, és 90 kilogrammos robbanófejet képes szállítani. Mindkét említett típus alkalmas arra, hogy kikerülje az ukrán légvédelmi rendszereket.

Az ukrán katonai hírszerzés, a HUR szerint Oroszország ezen kívül rakétákkal is ellátja ezeket a drónokat, hogy ezekkel támadja a Kijevet védő repülőgépeket. A drónok többségét a tatárföldi Jelabugában gyártják, ahol Moszkva egy komplett drónipari központot hozott létre, ahol évente több ezer drón készül.

Kérdéses, valóban új bázisok épültek-e a NATO keleti szárnyán

A DroneSec drónfelderítő cég vezérigazgatója, Mike Monnik szerint Oroszország „jelentősen bővítette” drónhálózatát, hogy egyszerre tudjon több gépet indítani, miközben a technológiai fejlesztésekkel egyre nehezebben elfogható típusokat készít. Ezzel egyszerre növeli az Ukrajna elleni támadások intenzitását és a NATO-t fenyegető kockázatot. Az új dróntípusok elméleti hatótávolsága a nyugat-oroszországi bázisokról akár Varsót is lefedheti. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, nincs arra utaló jel, hogy Oroszország ilyen támadást tervezne, de ettől függetlenül a NATO-nál már egy jövőbeli konfliktusra készülnek.

Egy lengyel szakértő elemzése viszont árnyalja a képet: szerintük nem új bázisok építéséről van szó, hanem évek óta működő létesítmények (például a Szescsa repülőtér, Primorszko-Ahtarszk vagy Kurszk) infrastruktúrájának bővítéséről és korszerűsítéséről. A megnyújtott, mintegy 80 méter hosszú indítósínekre azért van szükség, mert az új, sugárhajtású drónok gyorsabbak és nehezebbek a klasszikus, dugattyús motorral ellátott Gerany−2-nél, ezért hosszabb táv kell nekik a felszálláshoz.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a Gerany−5 Szu−25-ös vadászbombázóról is indítható, ezért a hatótávolság kérdése nem feltétlenül köthető az adott bázis földrajzi helyzetéhez. Vagyis egy térképre rajzolt 950-1000 kilométer sugarú kör önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott bázisról valóban Varsót célozná meg az orosz haderő.

Minden eshetőségre felkészül az észak-atlanti szövetség

A NATO reagált az orosz fenyegetésre, és közölte, hogy „minden egyes hüvelyknyi szövetséges területet készek megvédeni”, és folyamatosan fejleszti képességeit a dróntámadások elhárítására. Az észak-atlanti szövetség a következő öt évben mintegy 40 milliárd dollárt fektet drónelhárító képességekbe, és 2027 végéig ötszörösére növeli a kiképzett drónkezelők számát. Egy NATO-tisztviselő szerint a szervezet szorosan figyelemmel követi az orosz katonai tevékenységet, beleértve a nagy hatótávolságú csapásmérő és drónképességeket is.

Amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin a következő években akár korlátozott támadást is indíthat NATO-tagállamok ellen, hogy tesztelje, meddig mehet el Moszkva anélkül, hogy kiváltaná a szövetség reakcióját. Ugyanakkor valószínűbbnek tartanak egy kisebb katonai akciót valamelyik balti állam vagy Lengyelország ellen, illetve a hibrid hadviselés fokozását, mintsem egy nagyszabású, nyílt támadást. A Wall Street Journal értesülései szerint a Kreml akár már 2026 szeptemberében megkísérelheti egy NATO-tagállam egy részének elfoglalását, vagy még több hibrid akciót indít a szövetség ellen.

Azonban érdemes megemlíteni, hogy drón- és rakétaincidensek már eddig is történtek az oroszok részéről, hiszen 2025 szeptemberében legalább 20 drón repült be Lengyelország légterébe, amelyet a NATO szándékos provokációként értékelt. Azóta orosz robotrepülőgép zuhant le szintén Lengyelországban, NATO-vadászgépek pedig Romániában lőttek le orosz drónt, de a balti államokban is találkoztak már orosz eszközökkel.

Carsten Breuer német tábornok szerint Moszkva a drónakciókkal azt méri fel, hogyan reagál a NATO légvédelme, valamint úgy véli, a szövetség tagállamaiban „naponta zajlanak hibrid támadások”. Eközben Kijevet sem kell félteni, az ukránok egyre inkább külföldi gyártmányú drónokkal mérnek csapásokat Oroszország belső területeire. A The Times hétvégi cikkében megjegyezte, hogy Ukrajna brit drónokkal csapott le orosz olajfinomítókra. Vlagyimir Putyin viszont korábban egyértelművé tette, hogy az ilyen akciókat a NATO hadba lépéseként fogja értékelni. A korábbi vádakkal ellentétben viszont az orosz védelmi minisztérium tagadja, hogy NATO-tagállamok elleni terveznének támadást.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök drónokat tekint meg a „Mindent a győzelemért!” fórum kiállításán 2026. július 13-án Moszkvában. Fotó: Contributor / Getty Images)