A félelemtől a biztonságig című könyv egyik legfontosabb állítása, hogy a félelmet nem érdemes pusztán megszüntetendő, negatív érzésként szemlélni. A félelem ugyanis alapvető és hasznos jelzés: veszély esetén mozgósít, felkészít, segít alkalmazkodni. A probléma akkor kezdődik, amikor a belső „riasztórendszer” túl érzékennyé válik. Ha valaki hosszú időn keresztül élt fenyegetettségben, kiszolgáltatottságban vagy bizonytalanságban, előfordulhat, hogy a veszély elmúltával sem tud igazán megnyugodni. Mintha a szervezet és a lélek továbbra is azt üzenné: vigyázz, bármikor történhet valami.

Ezért találó a könyv alcíme: a szerzők nem egyszerűen a félelemmel való együttélésre tanítanak, hanem egy lehetséges belső út állomásait vizsgálják. Hogyan lehet a tartós készenléti állapotból fokozatosan eljutni a biztonság megtapasztalásáig? Ez nem valamiféle gyors önsegítő receptként jelenik meg, sokkal inkább annak megértésére ösztönöz, hogy a jelenlegi reakcióinknak lehet története, és amit ma túlzott óvatosságnak, szorongásnak, bizalmatlanságnak vagy megmagyarázhatatlan rossz érzésnek élünk meg, az valamikor alkalmazkodó válasz lehetett.

A mesékben lévő évszázados tudás

A kötet különösen érdekes vállalkozása, hogy két területet kapcsol össze: a modern pszichológiai szemléletet és a népmesék világát. A szerzők a terápiás tapasztalatok és a korszerű traumaelmélet mellett a mesékben fennmaradt évszázados tudást is segítségül hívják ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a megküzdés és a biztonság kérdéséhez. A mese itt nem pusztán illusztráció vagy szórakoztató betét: 

A könyv egyik erőssége éppen ez a kettős perspektíva. A pszichológia fogalmai segítenek megérteni, mi zajlik bennünk, a mesék pedig képszerűbbé és átélhetőbbé tehetik ugyanezeket a folyamatokat. A tudományos magyarázat és a történetek egymást kiegészítve mutathatják meg, hogy a megküzdés nem pusztán racionális feladat. Az emberi biztonságérzethez ugyanis nemcsak gondolatok, hanem testi, érzelmi és kapcsolati tapasztalatok is hozzátartoznak.

A biztonség nem a veszély hiánya

Különösen fontos a kötetnek az a gondolata, hogy a biztonság nem azonos a veszély teljes hiányával. Teljesen kockázatmentes élet aligha létezik, és a cél sem feltétlenül az, hogy soha többé ne féljünk. Sokkal inkább az lehet a kérdés, hogy képesek vagyunk-e megkülönböztetni a jelen valós veszélyeit a múltból hozott, automatikusan aktiválódó riasztásoktól. Tudunk-e úgy kapcsolódni másokhoz, hogy közben ne a félelem diktálja minden döntésünket?

A könyv ismertetője is hangsúlyozza, hogy az alapvető biztonságérzet fontos feltétele annak, hogy bátran szembenézzünk a nehézségekkel, kapcsolatokat teremtsünk, és nyitottan forduljunk a világ felé. A kérdés mindannyiunk számára ismerős lehet: mennyire irányítják az életünket azok a félelmek, amelyeket talán már természetesnek is tekintünk? Lehet, hogy valaki nem is gondolja magáról, hogy fél, mégis állandóan a legrosszabbra készül, nehezen bízik, folyamatosan ellenőriz, kerüli a konfliktusokat, vagy éppen ellenkezőleg: minden helyzetben készen áll a védekezésre. A tartós készenlét sokféle alakot ölthet, és éppen ezért nem mindig könnyű felismerni.

Biztonság és cselekvés 

A könyv várhatóan azokat szólítja meg igazán, akik gyakran érzik úgy, hogy „valami nincs rendben”, miközben objektíve nem történik semmi különös. Az ilyen élmény könnyen értetlenséget szülhet:

A kötet egyik fontos üzenete, hogy a belső veszélyérzet nem feltétlenül a jelenlegi körülmények tükröződése. A korábbi tapasztalatok, a megtanult stresszreakciók és a hosszú időn át fennálló bizonytalanság is meghatározhatja azt, ahogyan a jelen pillanatot érzékeljük.

A könyv a biztonságot nem valamiféle passzív állapotként kezeli: a biztonságérzet lehetővé teszi a cselekvést. Ha nem kell minden energiánkat a veszély elhárítására fordítanunk, felszabadulhatnak olyan erőforrásaink, amelyekkel tanulni, kapcsolódni, alkotni és felfedezni tudunk.

A szerzőpáros korábbi közös könyve, a Kinek a sorsa? révén már ismert a pszichológiai és családi mintázatok iránt érdeklődő olvasók körében; új kötetük ennek a szemléletnek egy másik, hangsúlyosan a biztonság és a megküzdés kérdésére összpontosító irányát képviseli.

Út egy szabadabb élet felé

A könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztatja az embert a félelmeiért. Nem azt sugallja, hogy „egyszerűen gondolkodjunk pozitívan”, és akkor minden rendben lesz. Éppen ellenkezőleg: arra mutat rá, hogy a félelemnek oka és funkciója lehet, ezért először érdemes megérteni, nem pedig szégyellni vagy erővel elnyomni. Ez az együttérző megközelítés különösen fontos lehet azoknak, akik saját reakcióik miatt hajlamosak önmagukat vádolni, gyengének, túlérzékenynek vagy „rosszul működőnek” látni.

Ha felismerjük, hogy egy ember reakciói mögött korábbi fenyegetettség és megtanult védekezés állhat, kevésbé leszünk ítélkezők. Ez különösen fontos a közeli kapcsolatainkban, ahol a másik ember félelmei számunkra időnként érthetetlennek vagy túlzónak tűnhetnek.

A félelemtől a biztonságig nem „félelemmentes életet” ígér, hanem annak lehetőségét, hogy a félelem mellett – és bizonyos értelemben azon túl – megtapasztalhatóvá váljon a biztonság. A megnyugvás nem feltétlenül magától értetődő állapot, hanem sok ember számára megtanulandó tapasztalat. Ahogyan a félelem is kialakulhat és rögzülhet, úgy a biztonságérzet is erősíthető.

Összességében Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Vaskor Gréta könyve azoknak lehet értékes olvasmány, akik szeretnék jobban megérteni a félelem, a stressz, a bizonytalanság és a biztonságérzet összefüggéseit. Nem azt tanítja, hogyan tüntessük el az életünkből a nehéz érzéseket, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy megérthetjük azok eredetét és működését, és fokozatosan kialakíthatunk egy olyan belső állapotot, amelyben már nem a félelem irányítja a cselekedeteinket. A biztonság ugyanis nem csupán egy külső körülmény, hanem olyan tapasztalat, amelyből megszülethet a bátorság, a kíváncsiság, a kapcsolódás és végső soron a szabadabb élet lehetősége.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna – Vaskor Gréta: A félelemtől a biztonságig
A megküzdés útjai a mesékben és a pszichológiában
Kulcslyuk Kiadó, 2026
264 oldal

(Borítókép:  Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Vaskor Gréta A félelemtől a biztonságig című kötete. Fotó: Kaszás Tamás / Index)