Tarjányi Péter közösségimédia-oldalán reagált a hírre, mely szerint orosz titkosszolgálati megrendelésre tervezett merényletekhez használhatták volna azokat a kézifegyvereket, amelyeket tavaly találtak egy Berlinhez közeli erdőben.

Az elemző szerint a lehetséges célpontok között hadiipari vezetők, orosz ellenzékiek és Ukrajna támogatói szerepeltek. Hozzátette: az orgyilkossághoz fejlesztett fegyvereket csaknem egy évig figyelte a német elhárítás.

„Ez is súlyos ügy, csakhogy nem önmagában áll” – mutatott rá.

Felidézte, hogy 2024-ben az amerikai és a német szolgálatok meghiúsították az Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója elleni orosz merényletterv végrehajtását. Mint írta, akkor az is kiderült, hogy más európai hadiipari vezetők is célpontok lehettek. Az elemző szerint később a NATO már egy szélesebb orosz műveletsorozatról beszélt, amelyben szabotázsakciók és merényletek előkészítése is szerepelt.

Visszatértek a hidegháborús módszerek

Tarjányi értékelése szerint a valóság az, hogy Európába visszatértek azok a titkosszolgálati módszerek, amelyeket sokan a hidegháborúval együtt eltemettek. Mint fogalmazott, hírszerző ügynökségek célpontokat választanak ki, embereket szerveznek be, fegyvereket rejtenek el, szabotázsakciókat és akár likvidálásokat készítenek elő.

Arra is figyelmeztetett, hogy a nyilvánosság csak azokról az ügyekről szerez tudomást, amelyek lebuknak, vagy amelyeket nyilvánosságra hoznak. „A titkosszolgálati műveletek nagy részéről soha nem készül híradás” – írta.

Az elemző szerint ezért nem a fegyverdepó a történet, hanem az, hogy Európában újra folyik egy olyan titkos háború, amelyben már nemcsak információkat lopnak, hanem emberek is célponttá válhatnak.

(Borítókép: Tarjányi Péter 2024. szeptember 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)