BelföldSzerző: origo 2026. 08. 21. 1 percnyi olvasás
Mára elválaszthatatlanul összekapcsolódott a főváros képe az autók tömkelegével.
Ha Budapest szóba kerül, mindenki elsők közt említi a dugókat. Nem volt ez azonban mindig így. Hogy miért? Egyszerűen, mert az autóközlekedés nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Idézzük fel, hogyan is néztek ki a főváros útjai bő száz évvel, illetve még régebben, illetve nézzük meg, hogy jelentek meg az utakon az első autómobilok, amik aztán szépen lassan szinte minden mást kiszorítottak.

Carl Benz német mérnök 1886. január 29-én szabadalmaztatta az első kereskedelmileg sikeres, belsőégésű motorral hajtott gépkocsit. Az új közlekedési eszköz pillanatok alatt elterjedt Európában. Magyarországon az első ismert tulaj Hatschek Béla volt, aki 1892. november 26-án kapott engedélyt, hogy „Benz nevű mozdonykocsiját”, amely a „közbiztonság igényeit kielégítőnek találtatott”, használhassa. Az első ismert forgalmi engedélyt pedig 1987-ben adták ki, méghozzá az ismert pezsgőgyáros Törley Józsefnek. A tanács kiadta a „használati engedélyt oly feltétel mellett …, hogy annak vezetője csakis a motorkocsi kezelésében megvizsgált egyén lehet, s az esetleges személyváltás esetén ez a székesfőváros mérnöki hivatalánál bejelentendő, hogy a kezelésben megvizsgáztatható legyen” – idézi fel a Heti Fortepan oldala.
1901 júniusa volt a következő nagy fordulópont: ekkor hozta meg a budapesti rendőrség vezetője az első gépkocsikra vonatkozó közlekedési szabályt, azaz gyakorlatilag megszületett a mai KRESZ elődje. „Tekintve, hogy ez ideig sem székesfővárosi szabályrendelet, sem miniszteri rendelet az automobilokkal való közlekedés tárgyában nem adatott ki – azt a 17.902/fk. 1901. sz. a. kibocsátott főkapitányi rendeletemmel szabályoztam. E rendelet értelmében minden automobil műtanrendőri próbának van alávetve és csakis oly automobillal szabad a székesfőváros területén közlekedni melyet a szakbizottság forgalomképesnek nyilvánít” – szól a rendelet, mely a maximális sebességet is szabályozza: szélesebb utcákban 15 km/óra, keskenyebb utcákban 10 km/óra, kültelki utakon 30 km/óra.
1902-ben egyébként még csak 75 autó volt a budapesti utakon, 1908-ban már 374, 1910-ben 568, 1915-ben pedig már 150 felett volt a számuk.
Galériánkban, mely az alábbi fotóra kattintva nézhető végig, a budapesti autózás első éveibe pillanthatunk bele: