Armand Duplantisszal videóinterjút készíteni minden kezdő újságírótanonc álma. No de hogy valaki élete első interjúját a kor alighanem legfantasztikusabb sportolójával készítse, az a sors különleges ajándéka. 

Nos, Spiriev Artinak, ennek a 23 éves fiatalembernek, a Kodolányi János Egyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon most végzett újságírónövendéknek ez sikerült. Persze a kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és négyszeres olimpiai bajnok svéd rúdugrófenomén „bekerítésénél” nem ártott, hogy Arti a Gyulai Memorial sportigazgatójának, Spiriev Attilának a fia. De ettől az interjú még lehetett volna unalmas, sablonos, Arti feltehette volna ugyanazokat a kérdéseket, amiket máskor, mások már ezerszer feltettek, ő azonban nem a rúdugrás, hanem a zene oldaláról közelítette meg a témát és Mondót. 

Mindjárt a felütés elnyerte Duplantis tetszését, ugyanis Arti gratulált Mondo esküvőjéhez. (Az atléta még márciusban vette el menyasszonyát, Desirée Inglndert, a nyilvánosság kikerülésével.) Az ifjú riporter azt firtatta, milyen zene kísérte a lakodalmat, vajon a saját számaira buliztak-e.

Úgy volt, hogy egyetlen számomat se tesszük föl – válaszolta Mondo, miközben megvillantotta a karikagyűrűjét az ujján. – De aztán a srácok követelték, és lejátszottuk az egyik dalomat. De csak egyet, nem vagyok akkora s.ggfej, hogy a saját nótáimat hallgassam és hallgattassam a meghívottakkal az esküvőmön.

Erre Arti megjegyezte, hogy az pedig cool lett volna. Aztán Mondo zenei karrierjét kezdte firtatni, ami már nem csak egy hobbi, hanem több annál

Igen, ez így van – helyeselt az atléta. – Kezdetben csak egy hobbinak, melléktevékenységnek indult, de aztán beleszerettem az egész folyamatba. Ott lenni a stúdióban, meg az egész meló, annyira csodálatos élmény. Ez nekem egy terápia, és a zenémen keresztül az emberek jobban tudnak kapcsolódni hozzám. 

A továbbiakban Arti arról érdeklődött, mikor jönnek Mondónak a zenei ötletek, mert például Teo, Arti bátyja  – aki szintén énekes  – a zuhany alatt kapja az ihletet. 

Három helyen találom ki a számaimat – sorolta a rúdugró. – A zuhany alatt, a kocsiban, vagy a WC-n ülve. Mert a klotyó a férfiak szentélye. Van az úgy, hogy elakadsz a szövegírással, rádjön a szükség, bemész a WC-re, és ott eszedbe jutnak a legjobb sorok. Én legalábbis így vagyok ezzel. 

A továbbiakban Duplantis arról beszélt, nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember meghallgatja a saját demóját. Beül a kocsijába, és nyolcszor egymás után meghallgatja, az valami fenséges érzés. 

Ilyenkor úgy érzem, végtelen lehetőségek nyílnak meg előttem

– mondta.

Duplantis arról is beszélt, hogy tanul zongorázni, de sajnos nem halad olyan gyorsan, ahogy szeretné, kevés a szabadideje. Mondo azt is felidézte, mikor tudatosult benne, hogy a zenéhez is van tehetsége.

Ez is egy folyamat, egyre jobban éreztem, hogy van hozzá tehetségem. Mindig is szerettem énekelni, fiatalon még egy kórusban is benne voltam, szóval, ez fokozatosan alakult ki – mondta. – Egyszerre volt egy kicsit ijesztő, de leküzdhetetlenül vonzott is. Hülyén hangzik, de ettől érzem igazán, hogy élek. A zenétől.

Mondo arra is kitért, hogy a felesége mindvégig ösztönözte, motiválta őt, és az sulykolta, hogy tehetséges, érdemes foglalkoznia a zenével és az énekléssel. Ugyanakkor Desirée a legkeményebb kritikusai is.

Előfordul, hogy hazajövők egy demóval, ő meghallgatja, és azt mondja: Ez nem olyan jó, ezt dobd ki a kukába. Máskor meg azt mondja: Ó, istenem, ez fantasztikus!

Az interjú végén jött a meglepetés: Teo elénekelte Mondo legmenőbb számát. a Feelin' myself című kompozíciót, amibe maga a szerző is bekapcsolódott.

Az már csak a sors furcsa játéka, hogy pont most jött ki az Atlétikai Világdöntő hivatalos trailere – ahogy azt az Index is megírta –, beharangozója, himnusza, amelyen Duplantis saját számát énekli, a Halászbástya, az Országház és a Hősök tere gyönyörű díszletei között. Igazi imázsfilm Budapestről!

(Borítókép: Armand Duplantis 2026. július 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)