1888. szeptember 27-én egy vörös tintával írt levél érkezett a londoni Central News Agency irodájába. A Tisztelettel, Hasfelmetsző Jack aláírással ellátott levél gúnyt űzött a londoni East Enden elkövetett gyilkosságok felderítésével megbízott nyomozókból. A szerző burkoltan felelősséget vállal a bűncselekményekért, és azt sugallja, hogy mások is követni fogják. 

Állandóan azt hallom, hogy a rendőrség elkapott, de nem fognak egyhamar elcsípni. Nevetnem kellett, amikor nagyképűen azt állították, jó úton járnak… Kurvákra vadászom, és addig nem hagyom abba a kibelezésüket, amíg be nem zárnak… Imádom ezt csinálni… Legközelebb levágom a hölgy fülét, és elküldöm a rendőröknek a mulatság kedvéért…

– írta az igazi Hasfelmetsző. A levelet sokáig nem tartották hitelesnek, de 1888. szeptember 30-án megtalálták Catherine Eddowes holttestét.

Néhány héttel később George Lusk, a whitechapeli Járőr Bizottság elnöke csomagot kapott egy fél emberi vesével. „A pokolból” című levél kíséretében. Ezért is lett a történeten alapuló, 2001-es Johnny Depp-film címe From Hell, vagyis A pokolból.

Október 3-án a Scotland Yard közzétette a sajtóban a levelet, hátha valaki felismeri a szerző kézírását. De a médiafigyelem nem használt az ügynek: 350 Hasfelmetsző Jack aláírású levelet kapott a sajtó és a rendőrség, ezek közül csak néhányra tekintettek hitelesként.

A rendőrök megkezdték a kézírások összevetését, hogy meghatározzák, ugyanazon személy írta-e a leveleket, mert az iskolában ugyan mindenki ugyanazt az írásmodellt tanulja meg, de idővel fokozatosan eltér ettől. A saját szokások, a betűk, kötések egyszerűsítései, bonyolításai, díszítései árulkodnak a szerzőről. 

A XIX. századi kézírás homogénebb volt, mint a mai, az iskolai modellek szabványosabbak voltak, és a kézírás gyakorlata a lakosság egy kisebb szegmensére korlátozódott.

A pszichológia megtalálta a magyarázatot: az anonimitás csökkenti a személyes felelősséget, olyan viselkedésre ösztönözhet, amit egyébként nem mernénk megtenni.

Egy Hasfelmetsző-levél megírásában kifejeződhettek általában elfojtott agresszív hajlamaik és fantáziáik. És persze motiválhatta őket a figyelemfelkeltés, az elismerés iránti igény, vagy a híressé vált bűnözővel való azonosulás. A mitománia, a kóros hazudozás ennek szélsőségesebb formája. Henry Lee Lucas amerikai bűnöző több száz gyilkosságért vállalta a felelősséget, pedig ezek nagy részét nagy valószínűséggel nem ő követte el.

A Hasfelmetsző Jack nevében érkezett levelek nagy része biztos, hogy nem volt hiteles. Két londoni újságíró beismerte, hogy ők is kreáltak, hogy fenntartsák a közérdeklődést az ügy iránt, fokozzák a médiavisszhangot és fellendítsék az újságeladásokat.

A bűnöző neve, vagyis álneve, így a hírnév, a médiafigyelem, a társadalmi befolyás eszközévé vált.