Az ókori egyiptomi szobrok, sztélék, domborművek, falfestmények és egyéb műtárgyak rituális, illetve mágikus erejükkel idézték meg az örökkévalóságot az élők világában. Az egyiptomiak gyakran ezzel a kifejezéssel jellemezték a halottaik és isteneik világát. Az örökkévalóság megörökítése – Hogyan alkottak az ókori egyiptomi művészek? című kiállítás reprezentatív válogatást mutat be az ilyen típusú műtárgyakból.

A kiállítás az ókori egyiptomi alkotásokat nem csupán műtárgyként, hanem készítőik történetén keresztül mutatja be. Kik voltak az egyiptomi művészek és kézművesek? Milyen anyagokkal dolgoztak, milyen szabályokat követtek, és milyen, az örökkévalóságot szimbolizáló motívumokat örökítettek meg műveiken? A bemutatott tárgyak betekintést engednek az alkotás folyamatába is. Megfigyelhetők rajtuk a munkavégzés nyomai, a javítások, a hibák, valamint az átalakításra vagy újrafelhasználásra utaló részletek.

Megörökíteni a maradandót

A tárlat elsősorban a Szépművészeti Múzeum gazdag egyiptomi gyűjteményére épül, amelyet a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio kiemelkedő műtárgyai egészítenek ki. A tárgyak mögött rejlő történetek feltárásában az egyiptológiai kutatások mellett fontos szerepet játszottak az OMRRK – a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum közös restaurálási és raktározási központja –, valamint az Egyiptomi Gyűjtemény hosszú éveken át végzett anyagvizsgálatai. A kiállítás egy olyan, a nagyközönség számára kevéssé ismert világba enged betekintést, ahol az egyiptomi művészet nemcsak szépségében és vallási jelentőségében tárul fel, hanem sokszínűségében is.

A megnyitón beszédet mondott Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára, aki kiemelte, hogy a kiállítás már a címével is nagyot mer mondani, ugyanis ez a hivatás erről szól: megörökíteni a maradandót és átadni a jövő generációinak. Sári Zsolt egyetlen egyiptomi szót emelt ki a tárlattal kapcsolatban, ez pedig a „hemut”. A hemut egybefoglalja a mesterembereket, akik között volt szobrász, festő, fémművész vagy akár ékszerkészítő.

Ez arra emlékeztet bennünket, hogy a kultúra nem néhány kiválasztott kiváltsága, hanem közösségi teljesítmény

– mondta Sári Zsolt. Hozzátette, hogy manapság is rengeteg hemut létezik, ők többek közt a restaurátorok, muzeológusok, gyűjteménykezelők.

Modern időutazás

Szintén köszöntőt mondott Baán László, a múzeum főigazgatója. „Az Egyiptomi Gyűjteményünk a magyar látogatók számára a legkedvesebb, leglátogatottabb gyűjtemény” – mondta, hozzátéve, hogy ez a legnagyobb kollekció Magyarországon, mintegy 5000 darabos, ugyanakkor az állandó kiállítás mellett a frissen nyílt tárlat egy sokkal unikálisabb élményt nyújt.

Látható többek közt egy koporsó 3D-s animációja, illetve holovetítő segítségével rekonstruálják egy szobor elkészítésének feltételezett fázisait. A kiállítás kurátorai Kóthay Katalin Anna, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője és Kevély Flóra Judit, a múzeum Egyiptomi Gyűjteményének munkatársa. A tárlat 2026. október 25-ig látogatható.

(Borítókép:  „Az örökkévalóság megörökítése – Hogyan alkottak az ókori egyiptomi művészek?” című időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Fotó: Németh Kata / Index)