Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta Magyarország Alaptörvényének 17. módosítását, megerősítve, hogy saját elnöki mandátuma a jogszabály Magyar Közlönyben való hivatalos megjelenését követő napon lejár.

Sulyok szombaton Facebook-oldalán jelentette be a döntést. Az Országgyűlés által a hét elején elfogadott módosítás része az új Tisza-kormány elsöprő választási győzelmét követő, átfogó alkotmányos reformjának.

Az elnök mandátuma a közzététel után azonnal lejár

Sulyokot 2024 márciusában, Novák Katalin lemondását követően választották meg elnöknek, és eredetileg 2029 márciusáig maradhatott hivatalában.

Az alkotmánymódosítás azonban megszünteti jelenlegi mandátumát. Az aláírt jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenését követően elnöksége hivatalosan másnap véget ér.

Az utód hivatalba lépéséig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes Országgyűlés elnöke látja el az államfői jogkört és felelősséget, míg az egyik alelnök látja el parlamenti feladatait.

A parlamentnek 30 napon belül új elnököt kell választania

A magyar alkotmány értelmében az Országgyűlésnek 30 napon belül titkos szavazással kell új elnököt választania.

Bármely 35. életévét betöltött magyar állampolgár lehet elnök, ha legalább a képviselők egyötöde (40 fő) jelöli őt. A kormányzó Tisza-párt mellett egyedül a Fidesz 44 fős képviselőcsoportjának van annyi képviselője, hogy önállóan állítson jelöltet.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, kormánya olyan személyiséget kíván jelölni, aki képes a nemzeti egységet képviselni, és a kormánytöbbségen túl is támogatást vonz. Még nem jelentettek be jelöltet.

Magyar jelezte azt is, hogy a mostani alkotmánymódosítás átmeneti megoldást jelent, a kormány egy teljesen új alkotmány bevezetését tervezi – várhatóan népszavazáson is megerősítik –, amely végül bevezetheti Magyarország köztársasági elnökének közvetlen megválasztását.

Széleskörű alkotmányos reformok

A 17. módosítás több jelentős intézményi változást vezet be az elnökség mellett. A legfigyelemreméltóbb intézkedések közé tartozik:

• Az Alkotmánybíróság bíráira ismét 70 éves korhatár vonatkozik, ami azt jelenti, hogy Polt Péter és további három ennél idősebb bíró mandátuma két hónapon belül lejár.
• Az Alkotmánybíróság bírái ismét megválasztják saját elnöküket.
• Az Alkotmánybíróság bíráinak mandátuma 12 évről kilenc évre csökken.
• Az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal (OBH) és a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöki hivatali ideje hat év, meg nem újítható, a bírák pedig nagyobb befolyást kapnak kinevezésükre és felmentésükre.
• Az országgyűlési képviselők mandátuma 12 éves lesz, így nem indulhat a következő választáson az, aki már három parlamenti ciklust betöltött.
• Csökken a kétharmados parlamenti többséget igénylő törvények száma.
• Megteremtik az alkotmányos alapokat a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásához.
• Október 1-jétől Magyarország közigazgatási megyéi a jelenlegi „vármegye” elnevezés helyett hivatalosan ismét „megyéknek” számítanak.
• Megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga.
• Az Országgyűlési Őrséget feloszlatják.
• Az Alkotmánybíróság visszakapja bizonyos, 2011-ben megszüntetett költségvetési és adóügyi kérdések felülvizsgálati jogkörét.

FRISSÍTÉS: Orbán reagál

"Ma az utolsó gát is leomlott. Az önkényes uralom már nem fenyegetés, hanem valóság. Ha ezt meg lehet tenni a köztársasági elnökkel, akkor már senki sincs biztonságban. Isten óvja Magyarországot!" – írta Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor volt miniszterelnök és Fidesz-vezér.

Ha lemaradt: Kiderültek a számok: Íme, mennyi adófizetői pénzt költöttek Sulyok elnök külföldi útjaira