Nem véletlenül övezte hatalmas érdeklődés Attilla sátrát: Európában itt láthatta először a közönség az ordoszi hun aranykorona szabad rekonstrukcióját. Az 1394 gramm tömegű, tiszta aranyból készült korona nemcsak súlya, hanem rendkívüli kidolgozottsága miatt is lenyűgöző. Kevesen gondolnák, milyen összetett szerkezeti és ötvösművészeti tudás rejlik a kétezer évvel ezelőtt készült eredeti tárgy, illetve annak rekonstrukciója mögött.

Az ordoszi hun aranykorona rekonstrukciójának kulisszatitkai

A Hadakozó fejedelemségek korából (i. e. 475–221) származó, ragadozó madarat és sztyeppei állatokat ábrázoló korona a korai keleti hunok, a hsziungnuk egyik legreprezentatívabb fennmaradt kincse. Az eredeti műtárgyat 1972-ben tárták fel Belső-Mongóliában, ma pedig Hohhotban, a Belső-Mongólia Múzeumban őrzik. Az ordoszi hun korona a sztyeppei nomád kultúrák egyik legkiemelkedőbb, csaknem épségben fennmaradt fejedelmi fejéke, amely jól érzékelteti a korai hun közösségek magas szintű ötvösművészetét és összetett tárgyi kultúráját. A korona szabad rekonstrukcióján több magyar szakember dolgozott. Hónapokon át tartó, feszített munkára volt szükség ahhoz, hogy Herceg Zsuzsanna restaurátor és Aranyosi János ötvös keze alatt újra megelevenedjen a kétezer éves tárgy.

Az ötvös szerint az egyik legnagyobb fejtörést a szerkezet mechanikája okozta. „Külön meg kellett fejtenünk a korona sajátos kapcsolószerkezetét: azt, hogy az elülső és a hátulsó rész pontosan hogyan záródik és illeszkedik egymáshoz. A teljesen cizellált kupolarész elkészítése szintén rendkívül összetett feladat volt. Ezt eredetileg egy nemezsüveg csúcsára erősítették, míg a pánt a süveg alsó peremén helyezkedett el.”

Különleges megoldás, hogy a madár nem teljesen merev: türkizkőből faragott fejét és nyakát finom aranydrót és gyöngysor kapcsolja a törzshöz. Ennek köszönhetően a madár feje járás közben finoman megmozdulhatott, életet kölcsönözve az uralkodói fejdísznek.