Az elmúlt három évadban egy szerelem sem köttetett.

Gombos Tunde Gajcsos Petra Kós Maja Megyeri Lívia Moricz Anasztázia Páli Judit Dormos László Kemencés László László József Lőrincz Iván Polyák Roland Varga Máté

Fotó: Tövissi Bence / Index

Negyedik évaddal tér vissza a TV2 képernyőire augusztus 31-én a Házasság első látásra. A realityben ismét vakon házasodnak a kísérlet résztvevői, akiket négy szakember, Gaál Viktor, Tóth Melinda, Liszkay Judit és Rozs Erika állítottak párba, sajátos szempontrendszer szerint.

Nem a világ teljes populációjából válogatunk, és nem tudjuk a lehető legtökéletesebben összeillő embereket egymás mellé tenni. Van egy adott mennyiségű jelentkező, belőlük kell főznünk. Két fő szempontot veszünk figyelembe. Egyrészt azt, hogy életstílusban, értékrendben, életmódban legyen valamennyi hasonlóság: fontos, hogy ne azt érezze valaki, hogy a mellé került ember egy teljesen másik világból érkezett, hanem legyenek közös alapok, amelyekre lehet építeni, és amelyek alapján tudnak kapcsolódni egymáshoz. A másik pszichológiai szempont az, hogy a sérüléseik „jól illeszkedjenek”. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ne is riadjanak el egymástól, de ne is hagyják a másikat a komfortzóna langyos vizében. Olyan kapcsolatot szeretnénk lehetővé tenni, amelyben a pár tagjai meg tudják haladni önmagukat, és egy egészséges, egyenrangú kapcsolat tud kialakulni közöttük

– mesélte a Blikknek a pszichológus, aki egy érdekes mintát is észrevett az új jelentkezetők között: egyre többen fókuszálnak a műsor terápiás jellegére is.

„Tisztában vannak azzal, hogy pszichológushoz járnak majd, és ez komoly önismereti munkát is jelent. Emiatt nagyobb arányban érkeznek olyanok, akiket ez önmagában is motivál, és akik nyitottak erre. Már nem feltétlenül úgy élik meg, mint valami váratlan vagy kellemetlen velejárót, hanem tudatosan vállalják ezt a részt is.”

Tóth szerint ez az egyik fő előnye és célja a reality-nek, épp ezért nem is csalódott amiatt, hogy eddig minden házasság előbb-utóbb válással végződött.

Számomra a műsor lényege nem elsősorban az, hogy a hat párból végül hány marad együtt. Sokkal fontosabb a pszichoedukatív jelleg. Azok a helyzetek és viselkedések, amelyeket a néző lát, sokszor olyanok, amelyekkel ő maga is tud azonosulni. Lehet, hogy felismeri bennük a saját működését, a saját elhibázott lépéseit, és ötletet kap arra, hogyan tudna másképp reagálni egy hasonló helyzetben. Mi két idegen embert párosítunk össze, akik aztán összesen hat hét terápiás munkát kapnak, miközben rengeteg más dolog is történik velük, és közben érthetően kimerülnek testileg és lelkileg. Nem feltétlenül reális elvárás, hogy ebből minden esetben egy hosszú távú párkapcsolat szülessen.

Végezetül a szakember az új részekről is mesélt, ami sok meglepetést tartogat majd.

„A kiszámíthatatlanság, az életszerű, nem fekete-fehér fordulatok szerintem sokat hozzátesznek az új évadhoz. Nem lehet egyszerűen előre eldönteni, hogy ki lesz a „jó” és ki lesz a „rossz” szereplő. Az emberi működés ennél sokkal összetettebb.”