Biológiai szempontból a kreatin fontos szerepet játszik az adenozin-trifoszfát (ATP) regenerálásában, amely a sejtek fő energiaforrása. Bár a kreatin nagy része a vázizomban tárolódik, az agy is rendelkezik saját kreatin-rendszerrel, amely az energiaigényes agyi folyamatokban játszik szerepet. Ez a mechanizmus felveti annak lehetőségét, hogy a kreatin-kiegészítés javíthatja a hangulatot és a kognitív teljesítményt, de a kutatások eddigi eredményei vegyesek és nem egyértelműek.

A kreatin enyhíti a depressziós tüneteket

A depresszióval kapcsolatos kutatások különösen érdekesek, mivel az agy energia-anyagcseréjének zavarai szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Egy 2024-es áttekintés szerint a kreatin-kiegészítés hatással lehet az agy energia-anyagcseréjére és a neuroplaszticitásra, de a kutatók hangsúlyozták, hogy további, nagyobb léptékű és hosszabb időtartamú vizsgálatok szükségesek a módszer klinikai értékének megállapításához. Egy 2025-ös metaanalízis 11 klinikai vizsgálat eredményeit elemezte, amelyek összesen 1 093 résztvevőt foglaltak magukban. Az eredmények szerint a kreatin szedése enyhítette a depressziós tüneteket, de a változás mértéke nem érte el azt a küszöbértéket, amelyet klinikailag jelentősnek tekintenek. A kutatók óvatosan fogalmaztak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kreatin hatása csekély lehet, vagy akár teljesen hiányozhat is.

Mindössze kiegészítő kezelésként alkalmazható

A kreatin legígéretesebb alkalmazási területe a depresszió kezelésében nem önálló terápiaként, hanem kiegészítő kezelésként merül fel. Egy 2025-ös vizsgálat például azt találta, hogy a kreatin-kiegészítés javíthatja a kognitív viselkedésterápia hatékonyságát, de a kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények hipotézisalkotó jellegűek, és további vizsgálatokra van szükség. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság egy 2024-es értékelése szintén arra a következtetésre jutott, hogy a kreatin és a kognitív funkciók javulása közötti kapcsolatot alátámasztó bizonyítékok nem elegendőek. A kutatások közötti eltérések részben annak tulajdoníthatók, hogy a vizsgálatok különböző populációkat és körülményeket elemeztek. Például a kreatin hatása erőteljesebb lehet, ha az agy nagyobb anyagcsere-igénynek van kitéve, például alváshiány vagy öregedés esetén.

A kreatin különleges helyet foglal el a mentális egészség szempontjából vizsgált étrend-kiegészítők között, mivel kiterjedt kutatások tárgyát képezte, és általában jól tolerálható. Azonban a mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásait alátámasztó bizonyítékok továbbra is gyengék. Egyesek számára az étrend-kiegészítők vonzóbb alternatívát jelenthetnek a pszichiátriai gyógyszereknél, különösen a gyógyszereket övező megbélyegzés miatt. Ez a preferencia érthető, de nem változtat azon, hogy a kreatin jelenlegi tudományos alátámasztottsága nem elegendő ahhoz, hogy önálló kezelésként ajánlják depresszióra vagy kognitív teljesítményfokozásra.

(via Psychology Today)