BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 21. 8 percnyi olvasás
A nyári kánikulában a felforrósodott utastérben felejtett ásványvizes palack sokakban ébreszt aggodalmat a kioldódó műanyagok és vegyszerek miatt. Habár a felmelegedett víz íze kifejezetten kellemetlen lehet, a tudományos mérések alapján az egészségi kockázat közel sem olyan drasztikus, mint ahogyan azt sokan gondolják. A laboratóriumi vizsgálatok pontosan megmutatják, mikor és milyen anyagok kerülnek az italfogyasztók szervezetébe.
Az autóipar és a csomagolástechnika fejlődése ellenére a nyári hőség folyamatos kihívást jelent az utastérben hagyott tárgyak számára. Egy tűző napon parkoló autó utastere meglepően gyorsan katlanná válhat, ahol a belső hőmérséklet könnyedén meghaladja a 45–60 °C-ot is. A műszerfalon felejtett, polietilén-tereftalátból (PET) készült eldobható vizespalackok ebben a környezetben intenzív hatásoknak vannak kitéve. Nem csoda, hogy sokakban felmerül a kérdés: vajon nem szivárognak-e a felhevült műanyagból mérgező vegyületek és káros részecskék az ivóvízbe, az egészségünket veszélyeztetve?
A hagyományos műanyag palackok gyártásában elengedhetetlen szerepet játszanak különféle katalizátorok, amelyek gondoskodnak a termék falának átlátszóságáról és szilárdságáról. Az egyik leggyakrabban alkalmazott elem az antimon, amely nagy dózisban toxikus hatású, és túlzott bevitele az arzénmérgezéshez hasonló tüneteket – például gyomor- és bélrendszeri panaszokat, hányingert vagy szédülést – okozhat. Amikor a palackban lévő folyadék hőmérséklete emelkedni kezd, a PET-polimerek szerkezete lazábbá válik, ami elősegíti e vegyi anyagok kioldódását a műanyagból az ivóvízbe.
A tudományos kísérletek azt mutatják, hogy az antimon kioldódási sebessége 45 °C felett meredek emelkedést mutat. Ennek ellenére a pánikra semmi ok. A BBC Science Focus méréseket összegző elemzése rávilágít, hogy még a szélsőségesen meleg körülmények hatásáról végzett vizsgálatok szerint is az (Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított szigorú) ivóvíz-biztonsági határértékek alatt maradt a kioldódott antimon mennyisége. Ez azt jelenti, hogy ha egy meleg palackból iszik is egy-két kortyot, nem kell azonnali mérgezéstől tartania.
Ez is érdekelheti
Egy friss kutatás szerint a súlyos szívrohamot elszenvedő betegek vérében jelentősen magasabb a mikro- és nanoműanyagok koncentrációja, mint a stabil szívbetegségben szenvedőknél vagy az egészséges koszorúér-állapotúaknál. Az olaszországi Campania Luigi Vanvitelli Egyetem kutatói 61 beteg koszorúéréből vett vérmintát elemeztek, akiknél angiográfiát végeztek. Az eredmények szerint a szívrohamot átélő betegek 84 százalékának vérében kimutatható volt a műanyag, míg a krónikus szívbetegeknél ez az arány 40 százalék, az egészségeseknél pedig 32 százalék volt.
Az utóbbi években a mikroműanyagok jelenléte vált a csomagolt élelmiszerek és italok egyik legkutatottabb témájává. A palackozott italokkal kapcsolatban végzett mérések kimutatták, hogy a szintetikus mikrorészecskék kisebb-nagyobb mennyiségben szinte mindenhol jelen vannak. Az autók forró utasterében tárolt palackoknál is felmerült a kérdés: vajon a magas hőmérséklet hatására felgyorsul-e a műanyag szerkezeti lebomlása, és több mikroszkopikus törmelék válik-e le a palack belső faláról? A mikroműanyagok már bizonyos mértékben jelen vannak a palackozott vízben, de a kínai Zhejiang Egyetemen végzett 2024-es tanulmány kimutatta, hogy a hőmérséklet nem befolyásolja mérhetően a koncentrációjukat, amíg el nem éri a 80 °C-ot
Ezt azonban nem minden kutatás támasztja alá. Ha a műanyag palackos vizet a tűző naptól felforrósodott autóban felejtjük, a hőség és a fény hatására a PET-műanyag szerkezete bomlani kezd, így apró mikroműanyag darabok szivárognak az ivóvízbe. Egy pontos mérés szerint a szélsőséges körülmények között tárolott palackokból négy hét alatt akár 10,03 ppm-es (milliomodrészes) tömegkoncentrációban is kioldódhatnak ezek a részecskék. Ez a vízbe kerülő műanyagmennyiség azért ad okot aggodalomra – ahogy arra az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is figyelmeztet –, mert a mikroműanyagok idővel felhalmozódhatnak a testünkben – írja a Szecsuáni Egyetem tanulmánya, amelyet a Journal of Hazardous Materials című folyóirat közölt.
A szervezetbe jutva a műanyag részecskék a következő egészségi kockázatokat okozzák:
Ha a kémiai kioldódás és a mikroműanyagok képződése nem is érné el a veszélyes szintet, miért érzünk mégis szokatlan mellékízt, amikor belekortyolunk a felforrósodott vízbe? A válasz a műanyagból elpárolgó illékony szerves vegyületekben rejlik, amelyek már egészen csekély mennyiségben is képesek megváltoztatni az ital szagát és ízét. A szintetikus íz tehát nem jelent azonnali mérgező dózist, viszont jelzi, hogy a folyadék elveszítette a frissességét.
Van azonban egy olyan tényező, amely sokkal reálisabb egészségi kockázatot jelent, mint maga a műanyag: a baktériumok elszaporodása. Ha a palackot korábban már felnyitottuk és belekortyoltunk, a szájüregből származó mikroorganizmusok bejutnak az ivóvízbe. A forró, zárt autó ideális környezetet teremt a baktériumok számára, ahol azok gyorsan szaporodhatnak. A melegben álló, már használt vizespalack újbóli fogyasztása így elsősorban emésztőszervi panaszokat vagy gyomorfertőzést okozhat.
Ha a PET-palack hosszabb időre ott maradt a forró kocsiban, még ha bontatlan is, a benne lévő víz elfogasztása kockázatos lehet / Illusztráció: Getty Images
A szakértők szerint bár egy-egy korty a forró autóban hagyott palackból nem okoz közvetlen egészségkárosodást a jelentős kitettséget érdemes elkerülni. A kockázatok minimalizálása érdekében célszerű néhány egyszerű szabályt betartani:
Napi