Ukrajna lassan magához tér az újabb súlyos orosz bombázás után. Hétfőn éjjel Oroszország hatalmas támadást intézett az ukrán főváros ellen.

Legalább 22 ember meghalt és több tucat megsebesült Kijevben, miután lakóépületeket és infrastruktúrát csaptak le. A fő célpontnak számító kijevi régióban 15 ember halt meg. Több mint 20 helyen takarítják el a törmeléket.

Ukrajnának hiányzik a légvédelem

Július 5-én este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette a polgárokat, hogy a titkosszolgálati jelentések szerint Oroszország hatalmas támadásra készül. "Ez Putyin gondolkodásmódját tükrözi – közvetlenül az Egyesült Államok függetlenségének napja után és a NATO ankarai csúcstalálkozója előtt. Oroszország még több kárt akar okozni és embereket ölni" – mondta Zelenszkij a Telegram üzenetküldő platformon.

Az elnök felszólította az ukránokat, hogy vegyék figyelembe a légiriadó figyelmeztetéseket. Felszólította továbbá Ukrajna partnereit, hogy gyorsítsák fel a Patriot rendszerekhez szánt elfogó rakéták szállítását.

Figyelmeztetése pontosnak bizonyult. Az ukrán hatóságok szerint Oroszország egyik napról a másikra 68 különféle típusú rakétát lőtt fel, köztük Iskander-M ballisztikus rakétákat, 3M22 cirkon és Oniks cirkálórakétákat, valamint 351 drónt. Bár az ukrán légvédelemnek július 6-án sikerült feltartóztatnia a cirkálórakéták nagy százalékát, egyetlen ballisztikus rakétát sem tudtak lelőni.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint a fő ok a Patriot rakéták hiánya volt.

"A ballisztikus támadások ismét civileket érnek. Mivel az ellenség nem tudja elérni céljait a csatatéren, egyre gyakrabban irányítja a ballisztikus rakétákat lakóépületek felé, és civileket öl meg" - mondta Mikhajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter.

Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter a legutóbbi bombázást "a valaha volt egyik legbrutálisabb támadásnak minősítette, amelyben több tucat ballisztikus rakéta is történt". Felszólította a NATO kormányfőit, hogy legyenek tisztában azzal, mit kell elviselniük Kijev lakosságának. "Védje meg az ukrán gyerekeket az orosz ballisztikus terrortól. Nincs sürgősebb feladat" - írta Sybiha az X közösségi oldalon.

Üzenet a NATO-nak

Vlagyimir Putyin a NATO ankarai csúcstalálkozója előtti legutóbbi, Ukrajnát ért sztrájkkal jelezni akarja a szövetségnek, hogy Ukrajna támogatására vonatkozó döntései sem riaszthatják el – mondta Olekszandr Kraiev, a kijevi székhelyű Ukrajna Prism külpolitikai agytröszt elemzője. "Meg akarja félemlíteni az európaiakat és a NATO-szövetségeseket, hogy egy ponton értelmetlennek tekintsék Ukrajna támogatását, ezzel az üzenettel: "Bármit teszel, Putyin úgyis támadni fog" - mondta Krajev a DW-nek.

Ivan Us, az Ukrán Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézete is rámutatott a bombázás és a NATO-csúcs közötti összefüggésre. Azt mondta, Putyin meg akarja mutatni, hogy Oroszország erős, Oroszországtól félni kell, és Moszkva mindig képes lesz megtámadni a NATO-államok polgári infrastruktúráját, ha kiállnak Oroszországgal és segítik Ukrajnát.

Azt is megjegyeztük, hogy az oroszországi háború támogatói egyre inkább kételkednek abban, hogy országuk meg tudja-e nyerni a háborút. Tehát a támadások az oroszországi belső vitákat is vissza akarják terelni oda, ahová Putyin akarja – mondta a DW-nek.

"Oroszországnak olyan képet kell alkotnia és fenn kell tartania, amely hatalmasnak, erősnek és győztesnek tűnik ebben a háborúban. A Kijev elleni támadás azt hivatott demonstrálni, hogy Oroszországnak még van esélye."

Vajon sikerül-e Putyin stratégiája?

A Kijev elleni legutóbbi támadást követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Ukrajnának "sürgősen" további légvédelmi rendszerekre van szüksége, és a kérdést a NATO-csúcson tárgyalják majd. "És keményen dolgozunk azon, hogy a következő napokban megpecsételjük a megállapodást a 21. szankciócsomagról. Addig fogjuk növelni a nyomást, amíg Oroszország be nem fejezi a vérontást" - tette közzé X.

A DW által megkérdezett szakértők megjegyezték, hogy Washington álláspontja Putyinnal és az ukrajnai háborúval kapcsolatban fokozatosan változik. Kraiev szerint Donald Trump amerikai elnök most meg van győződve arról, hogy Oroszország nem megbízható partner, de ahelyett, hogy támogatná, szabotálja a békefolyamatot. Azt mondja, Trump ezzel szemben Ukrajnát úgy tekinti, mint amely nyereséget tud elérni: megállítja az ellenséget a fronton, csapást mér Oroszország energiaszektorára és gazdaságára, és stabil tárgyalópartnernek bizonyult.

Ha Trumpon múlna, az ankarai NATO-csúcs megerősítené ezt a perspektívaváltást – mondta Kraiev. A szövetségesek kifejezhetik támogatásukat Trump új álláspontja mellett, és ezt közös dokumentumban vagy nyilatkozatban fejezhetik ki – javasolta.

„Az ukránokra lövöldözni, hogy megtörjük őket – ez a stratégia Putyinnál eddig nem működött, hanem ellenkező hatást váltott ki” – mondta Kraiev. "Ez már 2022-ben is nyilvánvaló volt, amikor is az ellenkező eredménye volt. A partnerek fokozták erőfeszítéseiket, és lehetővé tették Ukrajnának, hogy lényegesen több légvédelmi rendszert, különösen Patriot rendszert szerezzen be."

Elmondtuk, hogy arra számít, hogy a csúcstalálkozó továbbra is arra ösztönzi a NATO-országokat, hogy Patriot rakétákkal biztosítsák Ukrajnának a NATO-garanciákért cserébe. Szóba kerülhet az is, hogy Ukrajna engedélyt adjon ezeknek a rakétáknak a gyártására. Emellett a csúcstalálkozó 140 milliárd dollár (122 milliárd euró) katonai segélyt hagyhat jóvá Ukrajnának a NATO-n keresztül két év alatt – tette hozzá a szakértő.

Ez a cikk eredetileg ukrán nyelven jelent meg