Ötödére zsugorodott Ukrajna villamosenergia-termelő kapacitása az orosz invázió kezdete óta eltelt négy és fél év alatt, jelenleg már csupán 12 gigawattot (GW) képes megtermelni keleti szomszédunk, amely újabb kemény tél elé nézhet, amennyiben Moszkva rakétái továbbra is ilyen eredményesen jutnak át a kijevi légvédelmen – írja cikkéban a Kremlről gyakran megengedő hangnemben tudósító, a NATO-val ugyanakkor kritikus Berliner Zeitung, amely szerint Európában is újabb energiaválság fenyeget.

A német lap arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajnában már jelenleg is 5-6 GW-os rés tátong a villamosenergia-termelés és a fogyasztási igény között.  Idén a helyzet még rosszabbá válhat, és Ukrajna számos nagyvárosa lakhatatlanná válhat. Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint pontosan ez Vlagyimir Putyin orosz elnök terve.

Az ukrán energiaügyi miniszter szerint az ország teljes rendelkezésre álló termelőkapacitása 12 GW. Ez csökkenést jelent a tavaly szeptemberi jelentős orosz támadások előtt rendelkezésre álló 14 GW-hoz képest. 

Ukrajna: másfél zaporizzsjai erőművet kellene felhúzni másfél hónap alatt

Ez már akkor sem volt elegendő az ország mintegy 17 GW-os csúcsigényének fedezésére. A három GW-os hiány már akkor is elég súlyos volt ahhoz, hogy gyárakban kényszerű áramlekapcsolásokat rendeljenek el. Idén a melegebb évszak beköszönte óta az orosz támadások további két GW kapacitást iktattak ki, így a hiány mintegy öt GW-ra nőtt. Ha Oroszország a megmaradt 12 GW-nak akár csak a felét megsemmisítené, a hiány közel 10 GW-ra emelkedne – több mint háromszorosára a tavaly téli értéknek – vetíti előre a fagyos jövőképet a lap.

• A zaporizzsjai atomerőmű – Európa legnagyobb atomerőműve, amely jelenleg nem üzemel és orosz megszállás alatt áll – összesen 6 GW kapacitással rendelkezik.  
• Egy 10 GW-os hiány megszüntetéséhez másfél új atomerőműnek megfelelő kapacitást kellene kevesebb mint hat hónap alatt, a háború közepette, a semmiből felépíteni.

Mindezek tükrében nem csoda, hogy 

Szinte naponta beszél a ballisztikus rakétákról. Mivel Ukrajna időközben kifogyott az elfogórakétákból – amelyek az egyetlen hatékony eszközt jelentik az orosz nehéz és pusztító ballisztikus rakéták tömeges támadásaival szemben –, a nagyvárosok nagyrészt védtelenek.  

Kijev decentralizált, nehezebben támadható energiatermeléssel próbálja csökkenteni a hiányt. Eddig mintegy 65 MW kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, valamint 16 MW dízelalapú kapacitást létesítettek, ez azonban csak csepp a tengerben a jelenlegi 5 GW-os hiányhoz képest.

Európában is súlyosbodik az energiaválság

Az ukrán villamosenergia-hálózat problémája mellett az európai kontinens is energiadeficittel küzd a közelgő tél előtt. 

• A holland TTF földgáz ára egy év alatt duplájára, megawattóránként 63 euróra ugrott, 
• a háború kezdete óta pedig négyszeresére drágult a jegyzés. 
• Eközben az uniós gáztárolók töltöttsége augusztus elején az adatsorok kezdete óta mért egyik legalacsonyabb szint közelében állt. 
• Vagyis meglehetősen drágán kellene feltölteniük a télre tárolóikat az európai országoknak.

Az uniós tagállamok között ugyanakkor nagy a szórás. Lengyelország és Olaszország már közel jár a november 1-jére előírt 90 százalékos töltöttségi célhoz, és a tagállamok többsége nagyjából a saját 15 éves szezonális átlagának megfelelő szinten áll. Hollandia – 38 százalékos – és Németország – 47 százalékos – töltöttségével kilóg a sorból, és alig van reális esélyük arra, hogy időben elérjék a 90 százalékot. Utóbbi két ország tárolói együttesen az európai tárolókapacitás mintegy kétötödét, azaz 40 százalékát adják.

Brüsszel betiltaná, a tagállamok tovább vásárolják az orosz gázt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője továbbra is az orosz gázimport teljes betiltását sürgeti, miközben az uniós tagállamok továbbra is Oroszország legnagyobb gázvásárlói közé tartoznak.

Az orosz gáz jelenleg az EU gázmixének mintegy 13 százalékát teszi ki, szemben a korábbi csúcson mért mintegy 35 százalékkal, de továbbra is jelentős részét adja az unió ellátásának, valamint Moszkva bevételeinek.

Az olajbevételekkel együtt ezek a források az orosz katonai kiadások több mint 80 százalékát fedezik.

A lap konklúziója szerint mindez nem feltétlenül jelenti a 2022-es gázválság megismétlődését. Az ukrán villamosenergia-hálózat tartalékkapacitásai azonban egyre szűkösebbek, az Európai Unió pedig egyszerre próbálja betiltani és megvásárolni ugyanazt az orosz gázt. A régió így ismét kisebb energiabiztonsági tartalékkal vág neki a télnek.