A Nagy-Odessza térségének kikötőit érő orosz támadások súlyos csapást mértek a mezőgazdaságra. Normális körülmények között ezeken keresztül bonyolódik az ukrán búzaexport mintegy 90 százaléka, most azonban éppen az aratás felfutásával egy időben gyakorlatilag leállt a forgalom. Ez az egész ukrán gazdaság számára komoly visszaesést jelent, mivel a mezőgazdasági szállítmányok az ország exportbevételeinek több mint felét adják.

Ukrajna a világ egyik vezető gabonaexportőre, különösen kukoricából és búzából. A Kijev és Moszkva közötti fekete-tengeri harcok eszkalálódása  a múlt hónapban kétéves csúcsra emelte a búza árát, a gabonaszállítások fennakadásai pedig egyes fejlődő országok élelmiszer-ellátását is veszélyeztethetik.

Támadások a Fekete-tengeren

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy erői egy nappal korábban két szárazáru-szállító hajót támadtak meg a Fekete-tengeren, Odesszától délkeletre. Eközben ezen a héten legalább öt gabonaszállító hajót ért támadás az orosz fekete-tengeri kikötők, Novorosszijszk és Tuapsze közelében, miközben Moszkva igyekszik fenntartani saját gabonaexportját – írja a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

A mezőgazdaság Ukrajnában a foglalkoztatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója előtt az ágazat 

• több mint kétmillió embernek adott munkát, és 
• a gazdasági teljesítmény több mint 10 százalékát állította elő.

A mezőgazdaság a legfontosabb, az ukrán búzaexport kiesése súlyos csapás 

 – mondta Evghenia Sleptsova, az Oxford Economics vezető közgazdásza. Hozzátette, hogy jelentősége a háború alatt tovább nőtt, miután az ország nehéziparának jelentős részét elpusztították az orosz támadások.

Az Oxford Economics becslése szerint Ukrajna 

• az idén a GDP-je 1,8 százalékának, 
• 2027-ben pedig 2,1 százalékának megfelelő veszteséget szenvedhet el. 
• „Tartós és súlyos fennakadások esetén Ukrajna 2027-ben a GDP 5,3 százalékának megfelelő összeget veszíthet” – áll a jelentésben.

Ez a gazdaságok tömeges csődjéhez vezethet, és tovább ronthatja a hangulatot az ország mezőgazdasági térségeiben. 

• A belföldi gabonapiac gyakorlatilag megbénult. 
• A kevés megkötött ügyletben a világpiaci árak nagyjából harmadáért cserél gazdát a gabona – jóval az alatt a szint alatt, amely a gazdák szerint a termelési költségeik fedezéséhez szükséges.

Bár az ukrán gazdálkodók korábban is súlyos nehézségekkel szembesültek, elmondásuk szerint az idei válság lényegesen rosszabb, mint a 2022-es teljes körű invázió után kialakult helyzet, amikor az orosz hadsereg legutóbb blokkolta Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportját. Az akkor mintegy hat hónapnyi fennakadást átvészelni segítő pénzügyi tartalékok mára elfogytak.

Nincs pénz az őszi vetésre

Miközben az ukrán gazdáknál halmozódik az eladatlan gabona, már közeleg a következő pénzügyi szorítás: az őszi vetési szezon újabb forrásokat igényel. Pénzügyi támogatás nélkül egyes gazdák szerint el kell halasztaniuk a vetést, csökkenteniük kell a bevetett terület nagyságát, vagy olyan növényekre kell átállniuk, amelyeket később is el lehet vetni.

Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy 

Kijev 220 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kért az Európai Uniótól az intézkedések finanszírozására.

Nincs alternatív exportútvonal

A kormány alternatív exportútvonalakat is keres, ám a nyugat felé vezető vasúti folyosók kapacitása korlátozott, az alacsony vízállás pedig akadályozza a dunai kikötők forgalmát. Ezek a megoldások ráadásul drágábbak is a fekete-tengeri szállításnál.

2022-ben a Kelet-Európán keresztül vezető szárazföldi útvonalak fontos menekülőutat jelentettek a mezőgazdaság számára, az Ukrajna iránti szolidaritás azonban az elmúlt években csökkent. A lengyel gazdák időről időre blokád alá vonják az ukrán gabonaexportot a határátkelőknél.

A fennakadások – mindenekelőtt Odessza bombázásának – következményei súlyosak. 

Taras Vysotskyi mezőgazdasági miniszter szerint Ukrajna ebben a szezonban még akkor is csak mintegy 30 millió tonna mezőgazdasági terméket tudna exportálni, ha valamennyi alternatív útvonalát maximálisan kihasználná. Így ugyanekkora mennyiség maradna raktárakban, illetve rothadna meg a földeken.

„Nagymértékben függünk a kikötőktől” – mondta Pavlo Martyshev, a Kyiv School of Economics agrárközgazdásza. Arra figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó blokádnak szélesebb körű gazdasági következményei lennének. 

 Szerinte a külföldi támogatások csak részben képesek tompítani a hatásokat.

Martyshev szerint az állami támogatás és a nemzetközi segélyek nem pótolhatják a kieső exportbevételeket, de bizonyos mértékig segíthetnek a gazdálkodók többségének átvészelni a fekete-tengeri kikötők blokádját. Hozzátette: a háború alatt előnyt jelentett a mezőgazdasági termelés területi széttagoltsága, mivel így drónokkal és rakétákkal sokkal nehezebb megbénítani a termelést.