GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 20. 2 percnyi olvasás
A pénzügyi válság idején virágzó gyakorlat miatt bankok tucatjai és magánszemélyek százai kerültek hatósági vizsgálatok célkeresztjébe.
Német ügyészek vádat emeltek a Commerzbank négy korábbi alkalmazottja ellen a 2008-as tevékenységükhöz kapcsolódó állítólagos adócsalás miatt. Ez a legújabb lépés annak az egész pénzügyi ágazatot érintő konstrukciónak a felszámolásában, amely több milliárd eurós kárt okozott az adófizetőknek.
A pénzügyi válság idején virágzó gyakorlat miatt bankok tucatjai és magánszemélyek százai kerültek hatósági vizsgálatok célkeresztjébe.
A konstrukció lényege német vállalatok részvényeinek az osztalékfizetési napok körüli villámgyors adásvétele volt.
A hatóságok szerint ezzel megkárosították az államot és az adófizetőket.
A frankfurti ügyészség csütörtökön közölte, hogy a négy személyt – két brit, egy német és egy amerikai állampolgárt, akik 59 és 66 év közöttiek – „különösen súlyos adócsalás gyanúja” miatt vádolják.
Az ügyészek közölték, hogy az érintett bank székhelye Frankfurtban van, de nem nevezték meg a pénzintézetet. Az ügyet közvetlenül ismerő két forrás ugyanakkor a Reutersnek azt mondta, hogy a bankárok a Commerzbanknál dolgoztak.
Nem kommentálunk harmadik feleket érintő jogi eljárásokat. Maga a Commerzbank nem fél az eljárásban
– közölte a bank.
A frankfurti ügyészség szerint ebben a konkrét ügyben Hessen tartományt – ahol a Commerzbank székhelye található – 20 millió eurós kár érte.
„A vádlottak a gyanú szerint tudatos és szándékos együttműködés keretében dolgozták ki, hagyták jóvá és hajtották végre az úgynevezett cum-ex ügyleteket” – közölte az ügyészség. A Commerzbank korábban jelezte, hogy az ügyészség vizsgálja ezeket az ügyleteket, és a bank együttműködik a hatóságokkal.
Új szakaszba léphet a Commerzbankért folytatott küzdelem: a német kormányzat magas rangú tisztviselői már készek leülni tárgyalni az UniCredittel a Berlin kezében lévő 12,7 százalékos részesedés eladásáról. A feltétel azonban komoly: az olasz banknak előbb egy közös stratégiai tervet kell kidolgoznia a német féllel.
Ez éles fordulat Berlin korábbi álláspontjával szemben, mivel eddig szó sem lehetett volna az állami részesedés eladásáról.
Az UniCredit márciusban indította el önkéntes részvénycsere-ajánlatát, majd július 8-ára 47,59 százalékra növelte teljes részesedését a Commerzbankban. Ez a szavazati jogok 49,65 százalékát jelenti, mivel a bank saját részvényei nem rendelkeznek szavazati joggal.
A német kormány júniusban még hivatalosan elutasította az UniCredit ajánlatát, többek között az ajánlati prémium és az olasz bank megközelítése miatt. Friedrich Merz német kancellár azonban július 15-én már világossá tette, hogy Berlin nem akarja megakadályozni az átvételt, csupán a tranzakció módját kifogásolja.
Most pedig úgy tűnik, a következő lépés is megtörténhet: az állam kész lehet értékesíteni saját pakettjét, amennyiben az UniCredit elfogadható elképzelést mutat be arról, hogyan nézne ki az egyesített bank működése.
Napi