vg Gazdaság

Döbbenetes videófelvételek: új sivatag jön létre Magyarországon a szemünk láttára – nem várt helyszínen indult be az erdők kiszáradása

Szerző: vg 2026. 08. 20. 2 percnyi olvasás


Döbbenetes videófelvételek: új sivatag jön létre Magyarországon a szemünk láttára – nem várt helyszínen indult be az erdők kiszáradása

Nagyon súlyos kérédések merülnek fel.


Új sivatag a láthatáron a Dél-Alföldön? – tette fel a kérdést a Dalerd Délalföldi Erdészeti Zrt. a közösségi oldalán. Ez nem a semmiből jött, hanem az elmúlt időszak tapasztalatai támasztják alá.

sivatag
Döbbenetes videófelvételek: új sivatag jön létre Magyarországon a szemünk láttára / Fotó: DALERD Délalföldi Erdészeti ZRt.

Ezek azt támasztják alá, hogy immáron Közép- és Észak-Békés is belépett a kiszáradó tájak sorába Magyarországon. A Homokhátság után most Békés vármegye középső és északi része is egyre látványosabban szembesül a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következményével: az erdők kiszáradásával.

  • Az emelkedő hőmérséklet,
  • a tartós vízhiány
  • és a szélsőséges időjárás miatt

az erdők vízháztartása és mikroklímája is változik. Egyre több helyen látunk kiszáradt fákat, letört ágakat és elpusztult növényzetet. A korábban megszokott erdei állapot szemünk láttára változik meg.

És ez már nem csupán tájképi probléma. A felhalmozódó száraz faanyag egyszerre jelent fokozódó erdőtűz- és balesetveszélyt. Egyetlen figyelmetlenség is elegendő lehet ahhoz, hogy a kiszáradt erdő lángra kapjon, miközben az elhalt fák és letörő ágak az erdőben tartózkodó emberekre is veszélyt jelenthetnek. De mit kezdjünk a tömegesen elpusztult faanyaggal?

Döbbenetes videófelvételek: új sivatag jön létre Magyarországon a szemünk láttára

A holtfa természetes része az erdőnek, és megfelelő mennyiségben fontos az élővilág számára. A rendkívüli szárazság következtében azonban a természetes elhalás mértéke jelentősen megnőhet. Amikor már tömeges pusztulásról beszélünk, új kérdést kell feltennünk: hogyan kezeljük felelősen ezt a megváltozott helyzetet?

Az egyik lehetőség a már elpusztult, kiszáradt és veszélyessé vált faanyag szakszerű eltávolítása és hasznosítása. Fontos különbséget tenni, nem az élő, egészséges erdő kivágásáról van szó. Éppen ellenkezőleg: elsősorban azoknak a fáknak és faanyagoknak a kezeléséről beszélünk, amelyek már elpusztultak, kiszáradtak, illetve közvetlen tűz- vagy balesetveszélyt jelentenek – magyarázta az erdészeti társaság.

Ugyanakkor a holtfa minden elemét sem szabad automatikusan eltávolítani. Az élőhely szempontjából értékes, már elpusztult faanyagnak – az eddig megszokott nagyságrendhez igazodva (természetes mortalitás) akár 5–10 százalékának – célszerűen vissza kell maradnia az erdőben, hiszen ezek biztosítanak élőhelyet számos rovarnak, madárnak, gombának és más élőlénynek. A természetes erdő működéséhez ugyanis nemcsak az élő fák, hanem a megfelelő mennyiségű holtfa jelenléte is hozzátartozik.

Ráadásul a kitermelt száraz faanyag helyben is értéket teremthet. A megfelelően kezelt és felhasználható faanyag hozzájárulhat a lakosság és a helyi közösségek tűzifaellátásához, ezen belül pedig az önkormányzatokon keresztül a rászoruló családok szociális tűzifa-ellátásához is.

A cél azzonban az újra élő erdő.

De azt is el kell fogadnunk, hogy az újra élő erdő nem feltétlenül lesz pontosan ugyanolyan, mint amit az elmúlt évtizedekben megszoktunk. Olyan, a megváltozott, melegebb és szárazabb éghajlathoz jobban alkalmazkodó növényzet kialakítása lehet a cél, amely ismét árnyékol, párologtat, hűti a környezetét és élőhelyet biztosít.

Új tájképek kialakulásával is számolnunk kell ezekben a régiókban. Egyes területeken új erdőtársulások jelenhetnek meg, máshol pedig az erdő helyett a szárazabb körülményekhez jobban alkalmazkodó gyepek, legelők vagy más nyílt élőhelyek válhatnak meghatározóvá. Ez nem feltétlenül a táj pusztulását jelenti, hanem azt, hogy a klíma változásával maga a táj is átalakul. 

Lehet, hogy a jövőben már nem mindenhol ugyanazt az erdőképet kell keresnünk, amelyet korábban megszoktunk. A kérdés az lesz, hogy milyen növényzet képes tartósan fennmaradni az adott termőhelyen, milyen vízháztartás mellett, és hogyan tudja a lehető legtöbb ökológiai szolgáltatást biztosítani. 

Ezért nem szabad összekevernünk az erdő védelmét azzal, hogy minden beavatkozást automatikusan elutasítunk. Van, amikor éppen a beavatkozás hiánya veszélyezteti jobban az erdőt, és van amikor éppen az alkalmazkodás jelenti az erdő, illetve a táj hosszú távú megőrzésének lehetőségét. A jövő erdejét nem feltétlenül azzal védjük meg, ha mindent változatlanul hagyunk – hanem azzal, ha időben felismerjük, hogy a körülmények megváltoztak, és felelősen alkalmazkodunk hozzájuk – zárult a bejegyzés.

ad

További tartalom Önnek