Baka András augusztus 20-án este, a Sándor-palotából szólt először a magyar nemzethez köztársasági elnökként. Az M1-en a tűzijáték előtt sugárzott beszédében különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy éppen ezen a napon indult újra a közmédia hírszolgáltatása. Az Index beszámolója szerint az államfő felidézte, hogy július 7-én elnémult a közmédia, a képernyőn pedig egy bocsánatkérő üzenet jelent meg a korábbi évek működése miatt.

Az elnök szerint azonban az újrakezdés önmagában kevés, a legfontosabb feladat az elveszített bizalom visszaszerzése. Úgy fogalmazott, ha ez a bizalom sérült, azért nem az embereket terheli a felelősség. Szerinte

Baka András hangsúlyozta azt is, hogy a nyilvánosságban azok véleményének is helyet kell kapnia, akik mást gondolnak. Mint mondta,

„aki az emberek választási szabadságát veszi el, az emberi jogaik egy részét veszi el tőlük”.

Az államfő szerint a propagandát az teszi propagandává, hogy a politika szolgálatában áll. Úgy vélte, a szabad nyilvánosságot nem csupán akkor kell megvédeni, amikor az számunkra kedvez, hanem különösen akkor, amikor nem.

A beszédnek sajátos előzménye is volt. Baka András már napközben, az állami kitüntetések átadásán elmondta első hivatalos beszédét köztársasági elnökként, ezt azonban a megújuló közmédia nem közvetítette: miközben az államfő a Parlamentben beszélt, a köztévé egy komáromi kenyérszenteléshez kapcsolt.

Baka András augusztus 19-én lépett hivatalba, miután az Országgyűlés augusztus 11-én, titkos szavazáson 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg köztársasági elnöknek.