Izrael azon tervei, hogy pályázatot írnak ki mintegy 1200 telepes ház építésére a megszállt Ciszjordánia stratégiailag fontos részén, újabb elítélést váltottak ki a nagy nyugati hatalmak részéről.

Közös nyilatkozatban az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Kanada "elfogadhatatlannak" nevezte a döntést.,külsőés sürgette Izraelt, hogy "azonnal vonja vissza a terveket".

A nemzetközi jog szerint minden telep illegális, és nemzetközi nyomásra Izrael évtizedekig visszatartotta a Jeruzsálemtől keletre fekvő E1-es megépítésének terveit.

Sok szövetségese és palesztin azzal érvelt, hogy ez a fejlemény komoly csapást mér a kétállami megoldás reményeire, gyakorlatilag kettévágva Ciszjordániát és elszigetelve Kelet-Jeruzsálemet.

"A ciszjordániai súlyos instabilitás idején, a telepesek által a civilek ellen elkövetett, példátlan mértékű erőszakkal és a palesztin gazdaságot sújtó súlyos korlátozásokkal ez a döntés még aggasztóbb" - áll az európai szövetségesek és Kanada csütörtökön közzétett nyilatkozatában.

"Ezek [a tervek] nemcsak távolabbra visznek minket a békétől, de tovább aláássák Izrael nemzetközi megítélését" - tették hozzá a közleményben.

Az ENSZ főtitkára külön közleményben azt is elmondta, hogy az E1-terv "egzisztenciális fenyegetést" jelent egy szomszédos palesztin államra – és így tett Belgium külügyminisztere is.

Ed Miliband brit külügyminiszter csütörtöki elítélése az izraeli külügyminiszter "éles" elutasítását váltotta ki.

Annak ellenére, hogy az izraeli bíróság megtámadta a térségben élő beduin palesztinok és izraeli békecsoportok terveit, szerdán az izraeli lakásügyi minisztérium pályázatot írt ki az izraeli kormány által tavaly augusztusban jóváhagyott 3401 lakóegységből 1234-re.

Körülbelül 12 négyzetkilométer (4,6 négyzetmérföld) területet foglal el Kelet-Jeruzsálem és Maale Adumim település között.

Leleplezésük idején Bezalel Smotrich pénzügyminiszter – ultranacionalista és telepes – azt mondta, hogy a palesztin állam gondolatát „eltörölték”.

Az ajánlattételi határidő október 19-e, néhány nappal az október 27-i izraeli általános választások előtt, ami sokkal nehezebbé teszi a jövőbeli kormányok számára a kiírt pályázatok érvénytelenítését.

Izrael mintegy 160 telepet épített fel, ahol 700 000 zsidó lakik, amióta megszállta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet – a palesztinok a Gázával együtt egy remélt jövőbeli államot akarnak – az 1967-es közel-keleti háború idején. Becslések szerint 3,3 millió palesztin él velük együtt.

A heves nemzetközi ellenállás ellenére az egymást követő izraeli kormányok lehetővé tették a telepek növekedését.

A terjeszkedés azonban meredeken emelkedett azóta, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök 2022 végén egy jobboldali, telepespárti koalíció élén visszakerült a hatalomba, valamint a gázai háború kezdete, amelyet a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása váltott ki.

Az E1-projekt ellenzői arra figyelmeztettek, hogy gyakorlatilag blokkolná egy palesztin állam létrehozását, mert elvágná Ciszjordánia északi részét déltől, és megakadályozná a Ramallahot, Kelet-Jeruzsálemet és Betlehemet összekötő, összefüggő palesztin városi terület központjában a fejlődést.