KülföldSzerző: index 2026. 08. 20. 5 percnyi olvasás
Milliárdos üzlet lett a szürkezónás nemzetközi rovarkereskedelem.
A Nyugaton rohamosan terjedő új hobbi, a hangyatartás már óriási üzletté nőtte ki magát, amely mögött gátlástalan szervezett bűnözői hálózatok, jogi kiskapuk és súlyos ökológiai kockázatok húzódnak meg.
Európában – különösen a fiatalok körében – az utóbbi években niche-hobbiból valóságos hóborttá vált a hangyakolóniák otthoni gondozása. A tartásuk végtelenül egyszerű: a rovarokat üvegterráriumokban, vagyis több emeletes hangyavárakban, a formikáriumokban helyezik el, ahol a tulajdonosok kristálytisztán nyomon követhetik, ahogy a királynő petéket rak, és felépül egy teljes, komplex társadalom.
A hobbisták számára a hangya a tökéletes háziállat. Minimális odafigyelést igényelnek, nem kell őket naponta sétáltatni, és a táplálásuk sem bonyolult. Ahogy egy egyetemi évei alatt hangyatartóvá vált hobbista, Michael Meier fogalmazott: „A hangyáknál teljesen mindegy, hogy ma adok nekik enni, vagy csak holnap”. Meier korábban csaknem 30 kolóniát tartott egy erre a célra elkülönített szobában.
A hazaiakkal szemben az afrikai és más trópusi egzotikus fajok jelentik a piac prémium szegmensét. Ennek fő oka, hogy a trópusi hangyáknak nincs szükségük téli álomra, így a tulajdonosok az év 365 napján aktív, nyüzsgő kolóniát figyelhetnek meg.
Az európai online webáruházakban néhány kattintással, postai úton rendelhetők meg a rovarok. A kínálat sztárja az afrikai óriás-aratóhangya (Messor cephalotes). A feketepiacon és a szürkezónás webshopokban egyetlen szárnyas királynőért akár több mint 200 eurót (mintegy 70–80 ezer forintot) is elkérnek.
A kenyai hatóságok és a vadőrök az utóbbi időben egymás után fülelik le a csempészeket a repülőtereken, akiknek hátizsákjaiból fiatal királynők ezrei kerülnek elő.
Dino Martins, Afrika egyik vezető entomológusa, vagyis rovarkutatója és egy kenyai kutatóintézet korábbi vezetője sokkolónak nevezte a lefoglalások mértékét. A csempészek ugyanis nem munkáshangyákat, hanem a földből frissen kiásott, szárnyas, fiatal királynőket gyűjtik be, pontosan abban a kritikus pillanatban, mielőtt azok kirepülnének, hogy új kolóniákat alapítsanak.
Ha éppen ekkor gyűjtik be a királynőket, megszakítják az új kolóniák létrejöttének kulcsfontosságú folyamatát”
– figyelmeztet Martins. A hangyák nem csupán apró rovarok, hanem fontos részei a kenyai szavannák ökoszisztémájának. Az aratóhangyák ugyanis fűmagvakat szállítanak és raktároznak a föld alatt, amivel döntő szerepet játszanak a növényzet megújulásában és a szavanna növényvilág egyensúlyának fenntartásában. Éppen ezért tömeges befogásuk közvetlenül veszélyezteti a helyi biológiai sokféleséget.
Kenya ugyan szigorúan tiltja minden vadon élő állat kivitelét, és a vadorzók (főleg az elefánt- és orrszarvú-vadászok) miatt drákói törvényeket fogadott el, viszont a hangyacsempészet ellen egyelőre képtelen védekezni. Ennek ellenére a bíróságok igyekeznek elrettentő büntetéseket kiszabni. Nemrégiben bukott le a Hangyagazda-banda (Ant Gang) négy tagja. Közülük két 19 éves belga fiatalt tartóztattak le, akik 5500 királynőt próbáltak Európába csempészni. Végül fejenként mintegy 5000 eurós bírságot kaptak.
De született már ítélet biokalózkodásért is. Egy kínai állampolgár kapott egy év börtönbüntetést Nairobiban, miután tetten érték, amikor egzotikus hangyákat próbált meg illegálisan kicsempészni.
A vadvilág online kereskedelmét vizsgáló nemzetközi kutatócsoportok figyelmeztetnek, hogy az egzotikus állatok illegális piaca már régen kilépett a dark web homályából. Russell Gray, az ENSZ egyik szakosított szervezetének, a Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezésnek a munkatársa elmondta: a kereskedelem ma már a legnépszerűbb közösségi platformokon, például a Facebookon zajlik.
Egy átfogó vizsgálat során 60 online platformon több mint 266 ezer illegális vadvilágra vonatkozó hirdetést találtak, 66 millió dollárt meghaladó értékben és figyelemre méltó, hogy ebben a rovarok még benne sem voltak. A teljes piac értéke szakértők szerint a több milliárd dollárt is elérheti.
Chris Shepherd, az amerikai Center for Biological Diversity biológusa azt emelte ki, hogy a kábítószer-kereskedelemhez képest a hangyacsempészet profitszintje kimagasló, miközben a lebukási és büntetési kockázat elhanyagolható. Ahogy egy-egy ritka faj ára felmegy, a szervezett bűnözői hálózatok azonnal ráugranak csempészetére.
A globális hangyakereskedelem virágzásának egyik fő hajtóereje a nemzetközi joghiány. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) nem terjed ki a hangyákra, mivel nem tekintik őket globálisan veszélyeztetettnek.
Így nemzetközi kereskedelmük sem tiltva, sem szabályozva nincs.
Ráadásul – ellentétben az elefántcsonttal vagy a tigrisbőrrel – a pár ezer dollárt érő hangyakolóniák méretüknél fogva könnyen elférnek a kézipoggyászban vagy egy egyszerű postai borítékban.
A veszélyek azonban nem állnak meg Afrika határán, mert az Európába érkező invazív fajok már most milliós nagyságrendű gazdasági és infrastruktúrális károkat okoznak.
Dél-Németországban és Ausztriában az észak-afrikai nagy mirigyeshangya (Crematogaster) elszaporodott kolóniái rendszeresen okolhatók az áramkimaradásokért és az internetleállásokért. A rovarok ugyanis előszeretettel fészkelik be magukat az utcai áramelosztó-szekrényekbe és transzformátorokba, ahol a jelenlétükkel és a felgyülemlő nedvességgel előbb-utóbb zárlatot okoznak.
A helyzet 2025 nyarára már annyi súlyossá vált, hogy Németország, Ausztria és Svájc regionális képviselői és szakértői külön „hangyakonferenciát” tartottak a válságkezelés érdekében. A klímaváltozás miatti enyhe telek és a magasabb átlaghőmérséklet ráadásul ideális feltételeket teremtenek a trópusi és afrikai fajok közép-európai megtelepedéséhez.
(Borítókép: Egy fekete-sárga színű Ballbyter hangya közeli képe egy faágon. Fotó: Fanie Heymans / 500px / Getty Images)
Napi