20 Augusztus Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Szent István napja és az államalapítás napjaként emlegetve Magyarország első királyát, I. Szent Istvánt és a középkori magyar keresztény állam létrejöttét tisztelik. A munkaszüneti napot országszerte koncertekkel, kulturális programokkal, hagyományőrző ünnepségekkel és látványos tűzijátékkal jelölik meg. De miért is olyan fontos augusztus 20-a a magyarok számára?

Szent István, a magyar államalapító

Ahhoz, hogy megértsük augusztus 20-át, több mint 1000 évet kell visszamennünk én, István első királya idejére. Magyarország.

István 970–975 körül született, valószínűleg Esztergomban, és apját, Géza nagyfejedelmet követte 997-ben. A magyar fejedelemség akkoriban jelentős átalakuláson ment keresztül. István folytatta Magyarország integrálását a keresztény Európába, egy központosított királyság létrehozását és az országot évszázadokon át formáló intézmények bevezetését.

Támogatta a kereszténység elterjedését, egyházmegyéket hozott létre és megszervezte a magyar egyházat, miközben a régi törzsi politikai struktúra nagy részét királyi igazgatási rendszerrel váltotta fel. A királyságot megyékre osztották, vagyvármegyék, amelyek a királyi kormányzat alapegységeivé váltak.

István ezredfordulója volt. Uralkodását általában a magyar keresztény állam alapjaként tartják számon, a királyság megszilárdítására tett erőfeszítései pedig maradandó helyet biztosítottak számára a magyar történelemben.

Miért ünnepelnek a magyarok augusztus 20-án?

Maga a dátum nem István koronázásához vagy halálához, hanem szentté avatásához kötődik. István király 1038-ban halt meg, Székesfehérváron temették el. 1083-ban, I. László király uralkodása idején szentté avatták Istvánt fiával, Emeric herceggel együtt. A szertartásra augusztus 20-án került sor, amely később a szent királyhoz kapcsolódott.

Az évszázadok során Szent István sokkal több lett, mint egy középkori uralkodó. A magyar államiságot, a kereszténységet és a magyar nemzet folytonosságát szimbolizálja. Az ünnepség tehát évszázadok óta vallási és nemzeti jelentőséggel bír.

Vallási ünneptől nemzeti ünnepig

Augusztus 20-a története majdnem olyan bonyolult, mint Magyarország saját történelme. A napot a Habsburg-uralom munkaszüneti napnak nyilvánították, és 1891-ben hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánították. Szent István napja ekkorra a magyar nemzeti identitás fontos kifejezőjévé vált.

Az ünnep jelentése a második világháború után drámaian megváltozott. A kommunista rezsim alatt a hatóságok igyekeztek felszámolni vallási és történelmi társulásait. 1949-ben augusztus 20-án kihirdették az új sztálini alkotmányt, majd ezt a napot az Alkotmány Napjaként ünnepelték.

Az ünnep hagyományos jelentése az 1989–90-es rendszerváltás után visszatért. Magyarország Alaptörvénye ma már kifejezetten hivatalos állami ünnepként határozza meg augusztus 20-át, megemlékezve az államalapításról és Szent István királyról, az államalapítóról.

A Szent Jobb és Magyarország egyik leghíresebb hagyománya

A naphoz kötődő egyik legismertebb vallási hagyomány a Szent Jobb körmenet (Szent Jobb), a mumifikálódott jobb kéz, amelyet hagyományosan Szent Istvánénak tartottak.

Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában őrzik, augusztus 20-án ünnepélyes körmenetben viszik. A hagyomány a szentkirály, a magyar kereszténység és a nemzeti ünnep szoros kapcsolatát tükrözi.

Az ünnepségek másik régóta fennálló eleme az új kenyér megáldása. Ez a hagyomány nemcsak az államisághoz és Szent Istvánhoz köti az ünnepet, hanem a mezőgazdasági évhez és a terméshez is.

Miért van tűzijáték augusztus 20-án?

Sokak, főleg Budapestre látogatók számára augusztus 20-ának leglátványosabb része az esti Duna feletti tűzijáték.

A nagyszabású tűzijáték Magyarország állami ünnepének egyik meghatározó képe lett, a folyópartok és hidak mentén tömegek gyülekeznek, hogy megnézzék a kiállítást. A kormány által szervezett ünnepségek hagyományosan ötvözték a tűzijátékot koncertekkel, családi programokkal, katonai ceremóniákkal és egyéb kulturális eseményekkel.

Az ünnepségek azonban korántsem korlátozódnak Budapestre. A falusi fesztiváloktól a népi programokon át a koncertekig és a nagy kulturális rendezvényekig Magyarország egész területén tartanak rendezvényeket. A híres Debreceni Virágkarnevál például hagyományosan augusztus 20-án kerül megrendezésre, és az ország egyik legismertebb ünnepévé vált.

Ma augusztus 20. Magyarország múltjának és jelenének ünnepe

A magyarok számára augusztus 20-a sokkal többről szól, mint a tűzijátékról. A több mint ezer évvel ezelőtti magyar államalapításra, Szent István örökségére és az ország keresztény örökségére emlékezünk. Az ünnep ugyanakkor a magyar történelem nagyon különböző korszakaiból halmozott fel hagyományokat, az új kenyér megáldásától a modern koncertekig és a látványos dunai tűzijátékokig.

Ez egyben hivatalos munkaszüneti nap is, ami azt jelenti, hogy sok üzlet, iroda és egyéb szolgáltatás másként működik, mint a hétköznapokon. A magyarországi látogatók számára ez szokatlan hangulatot jelenthet: az utcák és a közterek ünnepléstől megpezsdülnek, míg egyes vállalkozások, szolgáltatások bezárnak vagy ünnepi menetrend szerint működnek.

Ha tehát augusztus 20-án Magyarországon jár, ne lepődjön meg, ha mindenhol magyar zászlókat lát, élőzenét hall a köztereken, vagy Budapesten a Duna mentén gyülekező tömeget talál. Az ország egyik legfontosabb ünnepének lehetsz tanúja – egy ünnepnek, amelynek gyökerei több mint 1000 éves múltra tekintenek vissza.