BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 20. 7 percnyi olvasás
Kis híján elmaradt az idei augusztus 20-i tűzijáték, költségvetési és politikai okok miatt. Egy ideig kérdéses volt, hogy megszakad-e a hagyomány. Végül mégiscsak lesz tűzijáték, de rövidebb a korábbiaknál: a szervezők tízperces produkciót ígérnek, amelyet egy látványos audiovizuális show egészít ki. Az ünnep is új elemmel bővül: a Kossuth téren utcabál lesz, vagyis a hagyományos programok mellé ezúttal egy nagy szabadtéri buli is társul.
Az augusztus 20-i tűzijáték nem új találmány: az elsőt 1829-ben tartották, majd 1835-ben a Városligetben is rendeztek hasonlót. Ezután hosszú szünet következett, és csak 1926-tól vált ismét rendszeressé a Szent István-napi tűzijáték. Vagyis az azóta rendszeresen megrendezett augusztus 20-i tűzijáték idén százéves.
Ez is érdekelheti
„Augusztus 20. – A nemzet ünnepe – Ezer éve együtt Európában” – ez lett a hivatalos neve az idei augusztus 20-i ünnepségnek, amelyről szerdán az augusztus 20-ai állami ünnepségsorozat programismertető sajtótájékoztatóján árultak el részleteket. Magyar Éva kormányszóvivő bevezetésképpen elmondta, hogy már a délelőtt folyamán kiderül, melyek lesznek az ország tortája, az ország cukormentes tortája, illetve az év kenyere.
Az 1926-os augusztus 20-i tűzijáték azonban meglehetősen kínosan sikerült. A Századok történeti folyóirat egyik, a témával foglalkozó tanulmánya egy 1926-os Pesti Hírlap-cikkre hivatkozva azt írja, hogy egyes beszámolók szerint mindössze egyetlen rakéta robbant fel. A következő években aztán egyre látványosabb lett a műsor, és a tűzijáték az augusztus 20-i ünnepség állandó része lett.
Az 1920-as, 1930-as években még egészen másképp nézett ki a show, mint ma. A rakétákat a Gellért-hegyről lőtték fel, a pirotechnikai látványosságokat pedig különleges fényjátékokkal egészítették ki. A hegyoldalban villanyégőkből hatalmas alakzatokat rajzoltak ki, így az 1930-as években a Trianon előtti és utáni Magyarország körvonalai is felfénylettek a sötétben. Miközben az égbolton a rakéták robbantak, a Gellért-hegy oldalán fényekből kirajzolva jelent meg a politikai üzenet.
Tűzijáték 1939-ben, Nagy-Magyaroszág fényjátékkal / Fotó: Fortepan
Augusztus 20. ekkor még elsősorban Szent István ünnepe volt, a Szent Jobb-körmenettel a középpontban. A Horthy-korszakban azonban egyre több világi program társult hozzá: sportversenyek, hangversenyek, magyar tánc és zene, színházi előadások, népünnepélyek és természetesen tűzijáték is. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján augusztus 20-át törvényben is nemzeti ünneppé nyilvánították.
A háború után aztán az ünnep jelentése is megváltozott. 1948-ban az „új kenyér ünnepe” került előtérbe, 1949-ben pedig éppen augusztus 20-án lépett hatályba az új alkotmány, ezért 1950-től hivatalosan az Alkotmány ünnepe lett.
A tűzijáték története is fordulatot vett. 1948-ban ismét megrendezték augusztus 20-án, 1954-ben azonban áthelyezték április 4-re, a „felszabadulás ünnepére”. Az 1956-os forradalom után pedig tíz évig tiltották a pirotechnikai látványosságokat. Az augusztus 20-i tűzijáték 1966-ban tért vissza.
Ez az 1954-es fotó csalóka, nem augusztus 20-án, hanem április 4-én készült, akkor a felszabadulás ünnepén volt a nagy budapesti tűzijűték / Fotó: Fortepan- Bojár Sándor
A Kádár-korszakban augusztus 20-án „munkás-paraszt találkozókat”, „kulturális és szórakoztató programokat” rendeztek, később pedig vízi- és légi parádé is színesítette a programot. A hatvanas évek közepétől ismét minden évben fellőtték a rakétákat a Gellért-hegy és a Duna fölött. A maihoz képest sokkal kisebb látványosság volt, de az esti program egyik legjobban várt része lett.
És miért éppen augusztus 20.? I. István királyt 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért ez lett az ő ünnepnapja. Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot. 1891-ben augusztus 20. munkaszüneti nap lett.
Azóta az ünnep neve és tartalma többször változott: volt Szent István-nap, új kenyér ünnepe, Alkotmány ünnepe, ma pedig az államalapítás ünnepeként ismerjük. A tűzijáték pedig, amelynek 1926-ban indult újra a rendszeres hagyománya, idén százéves.
2006. augusztus 20-án este minden addiginál nagyobb tömeg várta Budapesten a tűzijátékot, amikor heves vihar csapott le a fővárosra. A viharban öten meghaltak, több mint háromszázan pedig megsérültek. A menekülő tömegben pánik tört ki, az emberek a sötétben próbáltak biztonságos helyre jutni. A tragédia után komoly vita kezdődött arról, hogy a szervezők és az illetékes hatóságok megfelelően kezelték-e a viharra vonatkozó időjárási előrejelzéseket, illetve időben figyelmeztették-e a több százezer embert.
Napi