GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 20. 3 percnyi olvasás
A világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, a Fidelity International a teljes kivonulást mérlegeli a kínai befektetésialap-piacról, miután helyi üzletága nem tudott nyereséges méretet elérni. A lépés újabb jele lehet annak, hogy Peking piacnyitása ellenére a külföldi pénzügyi cégek egyre nehezebben boldogulnak a világ második legnagyobb gazdaságában.
A kínai befektetési alapkezelési piac elhagyását tervezi a Fidelity International, ami az egyik legnagyobb visszavonulás lehet egy globális vagyonkezelő részéről a világ második legnagyobb gazdaságából
– mondta két, az ügyet ismerő forrás a Reutersnek. Az 1,18 billió dollárnyi ügyfélvagyont kezelő londoni központú társaság mindössze három évvel a helyi üzletág elindítása után mérlegeli a teljes kivonulást.
A Fidelity döntéséhez a források szerint az erős helyi verseny, a vezetőség gyakori cserélődése és a megfelelő méret elérésének tartós kudarca vezetett. A vállalat sanghaji egysége közel száz embert foglalkoztat, öt év alatt azonban négy igazgatósági elnök és három vezérigazgató váltotta egymást. A társaság 2024-ben már a helyi alapkezelői létszám 16 százalékát elbocsátotta, daliani technológiai és műveleti központjában pedig további mintegy ötszáz állást szüntetett meg.
A kínai üzletág 14 lakossági alapja jelenleg összesen 4,5 milliárd jüan, vagyis körülbelül 670 millió dollár vagyont kezel. Ez jóval elmarad attól a legalább 14 milliárd dolláros állománytól, amelyet a Fidelity egy 2024-es belső dokumentuma szerint a nyereséges működéshez szükségesnek tartott. A kezelt vagyon az indulás utáni évben hatmilliárd jüanon tetőzött, azóta azonban 25 százalékkal visszaesett.
A kivonulás módjáról egyelőre nincs döntés, így az sem világos, hogy a Fidelity felszámolja, átalakítja vagy más szolgáltatóhoz helyezi át kínai alapjait. A kínai értékpapírpiaci felügyelet közölte, hogy hivatalos kilépési kérelmet még nem kapott, a folyamat pedig mindenképpen hatósági jóváhagyáshoz kötött. A Fidelity azt válaszolta a Reutersnek, hogy Kína továbbra is fontos piac, amely hosszú távon vonzó lehetőségeket kínál, és
hivatalosan nincs bejelenteni való változás a stratégiájában vagy jelenlétében.
A tervezett távozás különösen látványos lenne, mert a Fidelity eddig 218 millió dollárt fektetett kínai leányvállalatába, többet, mint bármely más teljesen külföldi tulajdonú helyi alapkezelő. Peking 2020-ban engedélyezte az ilyen társaságok létrehozását, aminek nyomán hat globális szereplő – köztük a Fidelity és a BlackRock – indított saját kínai üzletágat. A nyereségességet azonban azóta az árverseny, a szűkülő árrések és a lassuló kínai gazdaság is nehezíti.
A Fidelity nem lenne egyedül a visszavonulással, hiszen a Schroders júliusban elsőként számolta fel teljesen külföldi tulajdonú kínai alapkezelőjét, és mintegy 250 millió dollárnyi kezelt vagyonát a Neuberger Bermanhoz helyezte át. Korábban a Legal & General leállította kínai terjeszkedését, a Vanguard pedig megszüntette helyi értékesítési vegyesvállalatát, és feladta a befektetési alapok piacára történő belépését.
A folyamat arra utal, hogy a tulajdonosi korlátozások enyhítése önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy a külföldi szolgáltatók megfelelő méretet és nyereségességet érjenek el a 5900 milliárd dolláros kínai befektetésialap-piacon.
Címlapkép forrása: Richard Baker / In Pictures via Getty Images