Európa lemaradt az első digitális forradalomról, és nem engedheti meg magának, hogy ismét lemaradjon az MI-ről, mivel teljes potenciállal rendelkezik a versenyben való részvételhez – mondta szerdán Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Lagarde a genfi ​​Világgazdasági Fórum (WEF) Nemzetközi Üzleti Tanácsának ülésén azt mondta, hogy az EU-nak ki kell fejeznie egységes piacát, és integrálnia kell a túlságosan széttagolt tőkepiacokat, hogy megnyerje a mesterséges intelligencia versenyét olyan óriásokkal, mint az Egyesült Államok és Kína.

"Európa nagyrészt lemaradt az első digitális forradalomról, mivel az információs és kommunikációs technológiák elterjedésének kereskedelmi hasznát aránytalanul máshol ragadták meg. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megismételjük ezt a tapasztalatot a mesterséges intelligenciával (AI), a második digitális forradalommal" - mondta Genfben.

Lagarde elemzése nagymértékben megegyezik elődje, Mario Draghi elemzésével, aki 2024-ben alapos jelentést készített az EU gazdasági versenyképességének újraindításáról, és rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia Európa utolsó esélye, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi technológiai versenyhez.

Draghi tanácsát követve az Európai Bizottság számos kezdeményezést terjesztett elő a mesterséges intelligencia stratégiai ágazatokban való elterjedésének elősegítésére, valamint a hatalmas adatközpontok finanszírozására a technológia új generációinak kifejlesztése érdekében.

Lagarde beszédében hangsúlyozta, hogy a tőkéhez való hozzáférés korlátozza Európa mesterséges intelligencia-befektetéseit, különösen azért, mert az uniós vállalkozások finanszírozásuk nagy részét bankhitelből szerzik, miközben a tőkepiacok – azok a terek, ahol a befektetők befektetnek és a cégek tőkét vonnak be – továbbra is túl korlátozottak nemzeti szinten.

A jogi széttagoltság gyakorlati akadályokat gördít a cégek elé a költségek, az időzítés és a határokon átnyúló működési képesség tekintetében – mondta. Ennek eredményeként egy európai vállalatnak több akadállyal kell megbirkóznia a növekedéssel, mint egy amerikai riválisával, és előfordulhat, hogy az EU-n kívüli tőkepiacokhoz fordul a probléma megoldása érdekében.

"A lépték különösen fontos, mivel az új technológiák átformálják a termelékenység növekedésének forrásait" - mondta Lagarde.

Az elnök hozzátette, hogy Európa teljes potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy "a legtöbbet hozza ki az új technológiákból", és máris vannak "biztató jelek arra vonatkozóan, hogy az európai cégek befektetnek a mesterséges intelligenciába".

"Az EU a világ népességének körülbelül 6%-át, de kutatóinak 15%-át teszi ki. Emellett a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak csaknem egyötödét adja" - mutatott rá az EKB elnöke.

"A felmérések azt mutatják, hogy az euróövezetbeli cégek arra számítanak, hogy idén átlagosan teljes befektetésük 9%-át fordítják mesterséges intelligenciára" - mondta Lagarde.

Érvelése szerint a kihívás az, hogy ezt a tudást „kereskedelmi sikerré” alakítsa, amely elterjeszti a technológiát a gazdaságban. "Túl gyakran azok az akadályok, amelyek megakadályozzák a cégek méretezését, szintén visszatartják ezt a terjedést" - tette hozzá.

Az EKB elnöke a jelenleg Brüsszelben tárgyalt kulcsfontosságú reformok felgyorsítását szorgalmazta, nevezetesen a Takarék- és Befektetési Uniót (SIU), valamint az egységes piac integrációs reformjait, mint például az EU Inc.

A SIU egy olyan jogszabálycsomag, amely integráltabb tőkepiacok létrehozását célozza. A törvényhozók azt remélik, hogy az év végére sikerül megegyezni, bár továbbra is jelentős megosztottság van az EU-tagországok között, különösen a tőkepiacok központosított felügyeletének reformja kapcsán.

Az EU Inc. a Bizottság javaslata egy opcionális, az egész EU-ra kiterjedő vállalati struktúrára, amelynek célja, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegye a cégek – különösen az induló vállalkozások – számára a határokon átnyúló beépülést és működést, valamint a növekedést, elkerülve a jelenlegi 27 nemzeti rendszerből álló sokféleséget. Ez a fájl is az egységes piaci integráció keretébe tartozik, és várhatóan az év végéig hagyják jóvá.