BelföldSzerző: origo 2026. 08. 20. 1 percnyi olvasás
A budapesti átkelő újjáépítése a háború utáni főváros egyik fontos szimbóluma lett: alig másfél évvel a pusztítás után ismét összekötötte Buda és Pest partjait.
Budapest egyik legismertebb jelképe, a Szabadság híd idén 80 éve, 1946. augusztus 20-án kapta vissza eredeti funkcióját: a második világháború pusztítása után újjáépítve ismét megindulhatott rajta a forgalom. A zöld színű híd ma már elképzelhetetlenül szorosan hozzátartozik a budapesti városképhez, története azonban legalább annyira kalandos, mint amennyire látványos.
A hidat eredetileg Ferenc József hídnak nevezték és 1896-ban, a millennium évében adták át.
A 333 méter hosszú átkelő a Duna két partját kötötte össze a Fővám tér és a Gellért tér között, és hamar a főváros egyik fontos közlekedési útvonalává vált. A
híd különlegessége nemcsak elegáns szerkezete, hanem a tetején található, szárnyait kiterjesztő turulmadár is, amely máig jellegzetes dísze.
A második világháború azonban súlyos csapást mért Budapestre. 1945 januárjában a német csapatok a visszavonulás során felrobbantották a főváros Duna-hídjait, így a Szabadság híd is a folyóba zuhant. A híd szerkezetének nagy része megsemmisült, a roncsok pedig hosszú hónapokon keresztül hevertek a Dunában.
A háború után azonban rendkívüli gyorsasággal kezdődött meg Budapest újjáépítése. A Szabadság híd újjáépítését kiemelt feladatként kezelték, és az eredeti szerkezet számos felhasználható elemét is igyekeztek megmenteni.
1946. augusztus 20-án, alig másfél évvel a pusztítás után, ismét megindulhatott rajta a közlekedés.
Az újjáépített hidat már Szabadság hídnak nevezték. Az átadás szimbolikus jelentőségű volt: nem pusztán egy fontos közlekedési útvonal született újjá, hanem Budapest is egy újabb lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kiheverje a háború pusztításait.
Azóta nyolc évtized telt el, a híd pedig nemcsak közlekedési szereplőből vált Budapest egyik legkedveltebb látványosságává.
A képre kattintva galéria nyílik:
Napi