Hagyományos zászlófelvonással és katonai hadrendbe állítással ünnepelte nemzeti ünnepét csütörtökön Magyarország a Parlament előtt, amikor Magyar Péter miniszterelnök arra szólította fel a frissen felesküdött tiszteket, hogy maradjanak hűségesek Magyarországhoz, semmint bármely kormányhoz vagy politikai párthoz.

Idén augusztus 20-án lesz Magyarország 1026 éves

A budapesti Kossuth téren megrendezett augusztus 20-i ünnepségen a magyar államalapításra és Szent Istvánra, Magyarország első királyára emlékeznek. A nap a nemzeti lobogó teljes katonai tiszteletadású ünnepélyes felvonásával kezdődött, amelyen jelen volt Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke.

A Himnuszra a Magyar Honvédség díszegysége emelte fel a zászlót a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység kíséretében. Kormányzati és katonai tisztviselők, a diplomáciai testület tagjai és több száz néző is jelen volt. A zászlófelvonást az újonnan képzett katonatisztek eskütétele és hadrendbe helyezése követte.

Magyar: egy ország felépítése generációkig tart

Az újonnan megbízott hadnagyokhoz szólva Magyar elmondta, Szent István megértette, hogy az országalapítás nem egyetlen döntés, csata vagy törvény eredménye, hanem „évek, évtizedek és évszázadok kitartó munkája”.

Elmondta, hogy a tiszti eskü elmondása csak néhány percet vesz igénybe, míg az előkészületek évekig tartanak. A kora reggelek, az ismételt gyakorlatok, a vizsgálatok, az edzés és a kimerültség kívülről nagyrészt láthatatlan – jegyezte meg.

„A felkészülés békében zajlik, jelentősége a bajok idején válik világossá” – mondta a miniszterelnök. Magyar Magyarország hadtörténetére is reflektált, évszázados és sokszor fájdalmas történetnek minősítette, amely győzelmeket és vereségeket egyaránt tartalmaz. Megjegyezte, a magyar katonák időnként kénytelenek voltak viselni olyan döntéseik következményeit, amelyeket nem maguk hoztak meg.

A modern hadseregnek többet kell megvédenie, mint a határokat

Magyar szerint a magyar katonaság szerepe jelentősen megváltozott az olyan katonai személyiségek korszaka óta, mint Görgei Artúr, Klapka György és Damjanich János. A modern fenyegetések már nem korlátozódnak egy ország határaira. A kiberrendszerek, energiaellátások, közlekedési hálózatok, kommunikációs és egyéb kritikus infrastruktúrák is célba vehetők – mondta.

Az ország megvédéséhez tehát nemcsak katonai erőre van szükség, hanem technológiai szakértelemre és a váratlan helyzetekre való gyors reagálás képességére is.

Magyar rámutatott, hogy a közelmúltban fegyveres erőket telepítettek a paksi atomerőműre, a Duna kivételesen alacsony vízállása közepette. Elmondta, hogy a katonák még mindig nem ünnepélyes vagy reklámcélból dolgoznak ott, hanem azért, mert az országnak szüksége van rájuk.

Hangsúlyozta, hogy a katonai szolgálat sokkal többet foglalhat magában, mint a fegyverviselés. A katonák hidakat építhetnek és árvízvédelmet is építhetnek, vizet szállíthatnak, vagy segíthetik a közösségek ellátását vészhelyzetekben. A miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy az új tisztgeneráció legnagyobb eredménye az lesz, hogy soha nem kell háborút vívniuk.

„Szolgáld Magyarországot, ne egy politikai oldalt”

Magyar beszédének egyik legerősebb üzenete a fegyveres erők politikai semlegessége volt. Azt mondta a tiszteknek, hogy egy működő országban a katonának inkább a hazát kell szolgálnia, mint a politikai oldalt. A kormányok jönnek-mennek – mondta –, de Magyarország marad.

Ebből következően a katonai eskü nem kormányra, miniszterelnökre vagy politikai pártra, hanem Magyarországra és a magyar népre tett eskü.

„Ne mindig érts velem egyet” – mondta Magyar az újonnan kirendelt tiszteknek, ehelyett azt kérve, hogy legyenek az ország jó és lojális katonái, jó szakemberek, a fegyveres erők törvénytisztelő tagjai és a nép védelmezői.

Hozzátette: ha olyan pillanattal szembesülnek, amikor nehéz döntést kell hozni, akkor Magyarország érdekeit kell előtérbe helyezni. Érvelése szerint egy erős országnak erős intézményekre van szüksége, nem csupán engedelmesekre, az erős intézményekhez pedig erős jellemű emberekre van szükség.

A honvédelmi miniszter a kötelességet és az áldozatkészséget emeli ki

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter is beszédet mondott a tisztekhez esküjük előtt. Elmondta, hogy a katonai eskü szavai nem az elhangzás napján válnak fontossá, hanem amikor betartásuk nehézzé válik.

Ruszin-Szendi kiemelte a magyar csapatok munkáját a paksi reagálástól kezdve a tűzoltáson és vízelosztáson át a balkáni és észak-afrikai nemzetközi missziókig.

A katonai szolgálat – hangsúlyozta – jelentős személyes áldozatot követelhet, mert a katonáknak fel kell készülniük a váratlan helyzetekre is. Azt is megjegyezte, hogy nem emlékszik, mikor beszélt utoljára egy miniszterelnök a nemzet fegyveres erőihez az állami ünnepségen.

Az augusztus 20-i üzenetben az éghajlat-ellenállóság is szerepel

A nemzeti ünnepet Magyarország tágabb kihívásainak kezelésére is felhasználták. Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy Magyarországot egyre súlyosabb hőség, aszály és vízveszély fenyegeti. A Duna szokatlanul alacsony vízszintjét és a nyári extrém meleget és aszályt annak jeleként értékelte, hogy a klímaváltozás máris hatással van a mindennapokra.

Karácsony azzal érvelt, hogy a szélsőséges hőség, az elhúzódó aszály és a hirtelen áradások egyre inkább új normálissá válhatnak, aminek következményei lehetnek a mezőgazdaságra, a lakhatásra, a közlekedésre, az egészségügyi és szociális helyzetre.

Folyamatos alkalmazkodásra és erősebb ellenálló képességre szólított fel Magyarországon, különösen Budapesten, a zöldpolitikát pedig nem egyszerűen ideológiának, hanem gyakorlati válasznak kell tekinteni a klímaváltozás kihívásaira.

Orbán Viktor rövid üzenetet tett közzé a közösségi oldalakon

Eközben Orbán Viktor volt miniszterelnök, Fidesz-vezér egy rövid videóval és egy rövid üzenettel jelezte a nemzeti ünnepet a Facebookon: "Voltunk, vagyunk, leszünk. Boldog születésnapot, Magyarország."

A különböző üzenetek mindazonáltal közös témát hordoztak: augusztus 20-a továbbra is a magyar állam kitartásáról, védelméről és jövőjéről szóló nap, és az embereké, akiktől ezt a felelősséget a következő nemzedékre is át kell vinni.