GazdaságSzerző: Jandó Zoltán 2026. 08. 20. 12 percnyi olvasás
A leginkább jóhiszemű megközelítés szerint is elképesztően elbénázták a szervezőcserét, a kevésbé jóhiszeműek szerint pedig a dolog pont úgy működött, mint az elmúlt tizenhat évben, a Fidesz alatt.
„Ha az összképet nézem, akkor mégiscsak arról van szó, hogy nem tizenhét-, hanem csak négymilliárd lesz a tűzijáték, de kétségtelen, hogy az egész beszerzési folyamat úgy zajlott, mint a Fidesz idején, ez pedig fenntartja az eddigi urambátyámrendszert.” Röviden így foglalta össze egy, az ügyre rálátó forrásunk, hogy mi volt a probléma a Szent István-napi rendezvénysorozat szervezőjének kiválasztásával. Volt azonban, aki ennél is markánsabban fogalmazott, korrupciógyanút és kamuközbeszerzést emlegetve.
A történetnek pedig tényleg nem túl jó az optikája: a jelek valóban egy előre lejátszott tenderre utalnak. A G7-hez eljutott levelezés alapján a későbbi nyertes már hetekkel a közbeszerzés kiírását megelőzően, sőt, a NER százmilliárdos pénzszivattyúja, a Lounge-csoport kirúgása előtt tiszás és Tisza-közeli emberekkel levelezett a témában, és adatokat kért az állammal papíron még szerződésben álló Lounge-tól.
„Az elmúlt években ez a produkció nyolc hónap előkészítéssel jött létre, nekünk körülbelül hat hetünk volt ezt összeállítani” – ezt mondta Besnyő Dániel a Szent István-napi programokról a témában tartott kormányzati sajtótájékoztatón. A szakember hivatalosan az augusztus 20-i állami ünnepség kreatív, illetve művészeti koncepciójáért felelős vizuális alkotói műhely vezetőjeként beszélt az eseményen. Valójában azonban ennél komolyabb az érintettsége az ügyben, ő ugyanis a szervezésre kiírt közbeszerzést elnyerő cég ügyvezetője és többségi tulajdonosa.
Besnyő Dániel a hat héttel pedig kissé még megengedő is volt. A tendert ugyanis csak július 14-én zárták le, a szerződést pedig egy nappal később írták alá, így hivatalosan inkább csak öt hetük volt összehozni a programot.
Nem hivatalosan azonban hatnál is több, az üzletember ugyanis már közel egy hónappal a szerződés aláírása előtt egyeztetett a rendezvénysorozatról azzal a Lounge-csoporttal, amely az elmúlt években tízmilliárdokért szervezte a Szent István-napi eseményeket, és amely az eredeti tervek szerint az idén is tette volna ezt 17,5 milliárd forintért.
A csoport rendezvényszervező cége, a Lounge Event Kft. tavaly decemberben és az idén februárban két részletben szerződött a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-vel (NRÜ) „a 2026. évi Szent István Napi programsorozatról”. Első körben egy nettó 3,9, míg a másodikban egy 9,8 milliárdos megállapodást írtak alá a felek, így jött ki áfával növelve a 17,5 milliárdos összeg.
A választások után azonban a Lounge-csoport hamar megbicsaklott. A vállaltan fideszes Balásy Gyula tulajdonában álló birodalom 2018 után lényegében monopolizálta az állami hirdetési és rendezvényszervezési piacot, több tízmilliárdos extraprofithoz – vagy ha pontosabb kifejezést szeretnénk használni, járadékhoz – jutva ezzel. A kormányváltás után azonban tudni lehetett, hogy a nagyüzemi pénzszivattyú nem működhet tovább.
Magyar Péter még miniszterelnöki kinevezése előtt beszélt arról, hogy a NER egyes szereplői külföldi vagyonkimentésre készülnek. Az erről szóló videóban pedig Balásy Gyula cégcsoportjának neve is elhangzott. Nem sokkal később a feltételezett NER-es vagyonmenekítéssel kapcsolatban indított nyomozás során a vállalatok számláit zárolták, majd a cégek ellen az adóhatóság végrehajtást is indított.
Balásy Gyula úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy május elején egy emlékezetes interjúban felajánlotta az érintett cégeket, illetve más vagyonelemeket is az államnak. A kormány azonban ezt első körben visszautasította, még ha ezután megindult is a cégek átvilágítása annak érdekében, hogy a vagyon mégis az államhoz kerülhessen.
Az augusztus 20-i rendezvények szempontjából azonban a vállalatok számlájának zárolása volt a kulcsmomentum.
A csoport így ugyanis – hiába volt egyébként papíron jó a likviditási helyzete – lényegében fizetésképtelenné vált, és szerződéseit sem tudta kellő időben teljesíteni. Az NRÜ szerint egyebek mellett problémák voltak a budapesti BL-döntő, a magyarországi MotoGP-futam, a Tour de Hongrie és a Gyulai István Memorial atlétikai versenyhez kapcsolódó rendezvények alvállalkozóinak kifizetésével is. Hivatalosan ez vezetett oda, hogy az állam (egészen pontosan az NRÜ) június 23-án azonnali hatállyal felmondta a Lounge-csoport cégeivel kötött vállalkozási keretszerződéseit.
Mivel ezzel a Szent István-napi rendezvényekről kötött megállapodások is mentek a kukába, az augusztus 20-i rendezvénysorozatra új szervezőt kellett találni. Bár elképzelhető, hogy más megoldás is lett volna, végül egy új közbeszerzés kiírása mellett döntöttek.
A gond csak az volt, hogy egy normál eljárásra már nem volt idő.
Emiatt egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytattak le. Ennek sajátossága az, hogy nem adhat bárki ajánlatot, csak azok, akiket erre a tender kiírója felkér. A szabályok szerint legalább három céget kell felhívni ajánlattételre, a gyakorlat szerint azonban ez jellemzően pont három szokott lenni, és nem volt ez másképp most sem.
Mivel egy hirdetmény nélküli eljárás erősen szűkíti a versenyt, ezért ahhoz, hogy ilyet írhasson ki valaki, a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyására is szükség van. Az engedélyhez egy kérelmet kell benyújtani, amelyben alaposan szükséges megindokolni, miért nem lehet normál eljárást lefolytatni.
Itt az előzmények és az idő rövidsége miatt ezt nem volt nehéz megtenni. A Közbeszerzési Hatóság elnökének írt levélből, illetve a későbbi hiánypótlásból azonban így is számos érdekes adalék kiderül. A leírásban ugyanis szerepel egy kronológia arról, hogyan alakult ki az a helyzet, amely új közbeszerzést tett szükségessé. A hivatalos irat szerint ez a következő volt:
Hivatalosan ekkor tájékoztatták a közbeszerzésre meghívott három céget arról, hogy őket kérik fel ajánlattételre. Ezt a G7 kérdésére az NRÜ is megerősítette. Mint írták: „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívását 2026. július 7-én elektronikus úton kapta kézhez az ajánlattevő”.
Igen ám, de a G7 birtokába jutott levelezés szerint az egyik meghívott cég, a később nyertes Hardrock Kft. vezetője, Besnyő Dániel ekkor már hetek óta kapcsolatban állt a Lounge-csoporttal. Információkat kért, illetve kapott a korábbi szervezőtől az augusztus 20-i rendezvény tervezett költségvetéséről, alvállalkozóiról, a produkció lebonyolításához szükséges fő elemekről. Sőt, az emailek alapján a kapcsolatfelvételre még azt megelőzően került sor, hogy az NRÜ szerződést bontott volna a Lounge Event Kft.-vel, azaz akkor, amikor hivatalosan jogalapja sem lett volna egy új tender kiírásának. A levelezésben és a kapcsolatteremtésben pedig a Tisza Párthoz köthető emberek is szerepet vállaltak.
A G7-hez eljutott levelezés alapján az alábbi időrend rajzolódik ki:
Utóbbi volt az egyetlen olyan időpont, amikor a vállalkozó már tudhatta, hogy a cége nyerte el a közbeszerzést.
Bár a szerződést még ekkor sem írták alá, az ajánlatok felbontása már megtörtént. Egészen pontosan az ajánlaté, ugyanis a három felkért cégből kizárólag Besnyő vállalata, a Hardrock Kft. adott le ajánlatot. Megkérdeztük az eljárásba bevont másik két céget, hogy mikor értesültek szerepükről a tenderben, és hogy miért nem adtak le ajánlatot. Mind a két társaságtól azt a választ kaptuk, hogy július 7-én a hivatalos úton, a közbeszerzési rendszeren keresztül kaptak értesítést, és azért nem vállalkoztak ajánlattételre, mert túl rövidnek ítélték meg a rendelkezésre álló időt.
Az NRÜ egyébként a kérdéseinkre küldött válaszai szerint olyan cégeket próbált bevonni az eljárásba, amelyek „korábbi teljesítéseik alapján képesek lehetnek a rendezvénysorozat megvalósításához szükséges feladatok ellátására a megfelelő szakmai színvonalon, a határidő betartásával”. Az alapján azonban, hogy végül mindössze egy ajánlat érkezett, ez nem igazán sikerült.
Ráadásul a végül nyertes Hardrock Kft.-nek sem volt korábban ekkora projektje.
A cég árbevétele ugyanis az elmúlt években 200 és 500 millió forint között mozgott, de még az elmúlt tíz év egészében sem érte el a mostani nettó 3,1 milliárd forintos árajánlatuk felét.
Igaz, Besnyőéknek volt már tapasztalatuk augusztus 20-i rendezvénnyel, az elmúlt években is dolgoztak ugyanis olyan Szent István-napi programsorozaton, amelyet a Lounge rendezett. Besnyő erről a saját Facebook-oldalán is megemlékezett korábban.
A fenti kronológiát egyébként kérdésünkre a Lounge-nál is megerősítették. A csoport G7-nek írt válaszából az is kiderült, hogy nem saját hatáskörben adták át a kért információkat, az átadáshoz hozzájárult az NRÜ is. Ez azért is érdekes, mert – amint erről volt szó – a közbeszerzéshez csatolt saját kronológiájában az ügynökség azt írta, hogy „az új beszerzési igény meghatározásához szükséges szakmai felmérést” csak a szerződésbontás után kezdték meg.
A Lounge válaszában arra is kitért, hogy Besnyő Dániel a június közepén megkezdődött egyeztetések során Zelcsényi Miklós csapatának tagjaként vett részt a folyamatban, és ennek keretében számos, a rendezvény szakmai és technikai előkészítésére vonatkozó tisztázó kérdést tett fel a cégcsoportnak. A levelezéshez képest többletinformáció az is, hogy a Lounge szerint Besnyő szóban már a kiírás előtt, július 2-án kérte a Lounge Event Kft. hozzájárulását ahhoz, hogy lounge-os munkavállalókkal egyedi, projektalapú szerződéseket köthessen. (A Lounge-csoport kérdéseinkre küldött teljes válasza a csillagra kattintva olvasható.*
Utóbbinál ugyanakkor Besnyő Dániel szerint más volt az időrend. A nyertes cég ügyvezetője kérdésünkre azt írta, hogy a Lounge-csoporttal a közbeszerzési meghívás kézhezvétele után vették fel a kapcsolatot szakemberek esetleges bevonása érdekében. Amire egyébként tényleg sor került: válasza szerint a projektben jelenleg 12 rendezvényszervező vesz részt operatív szervezési feladatok ellátásában, de a stratégiai és pénzügyi döntésekben nem vállalnak szerepet.
A Hardrock Kft. többségi tulajdonosa ugyancsak másképp idézte fel Zelcsényi Miklós szerepét az ügyben. Róla azt írta, hogy „Zelcsényi Miklóssal a projekt kapcsán történt szakmai egyeztetés, de együttműködésre végül nem került sor”. A cégvezető a közbeszerzés kiírása előtti eseményekre nem tért ki a válaszában, azt ugyanakkor jelezte, hogy július 7-én kaptak meghívást a közbeszerzési eljárásban történő ajánlattételre. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki a korábbi kapcsolatfelvételt és információgyűjtést (hiszen az eljárásra korábban nem is kaphattak meghívást, mivel még nem írták ki).
Zelcsényi Miklós a nyertes céghez, illetve annak vezetőjéhez fűződő viszonyáról semmit nem árult el kérdésünkre, azt ugyanakkor
megerősítette, hogy már jóval a kiírás előtt egyeztetett a Szent István-napi rendezvénysorozatról a Lounge-csoport vezetőjével.
Azt írta, hogy Wolf Diával még abban az időszakban egyeztetett, amikor a Lounge megrendelte tőle a júniusi MotoGP-esemény cateringszolgáltatását. Állítása szerint ezzel párhuzamosan került szóba az augusztus 20-i rendezvény is azzal a céllal, hogy a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő, valamint a feladat összetettsége ellenére elő lehessen készíteni a projektet. Később azonban saját bevallása szerint – mivel a közbeszerzési eljárásba nem kapott meghívást – a projekttel kapcsolatos további egyeztetésekben már nem vett részt.
Utóbbi egyébként egybecseng a G7 által látott emailek tartalmával is. Ezek alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a lounge-os szerződés állami felmondása előtti napokban Besnyő Dániel vette át a kérdező szerepét az addig aktívabb Zelcsényitől.
Radnai Márkot is kérdeztük az egyeztetésekben betöltött szerepéről. Válaszában azt írta, hogy mivel május 9-től a társadalmi egyeztetésekkel foglalkozik, így semmilyen rálátása, illetve ráhatása nincs az állami rendezvényszervezésre. Arra a kérdésünkre, hogy Zelcsényi Miklós miért rá hivatkozva vette fel a kapcsolatot a Lounge-csoporttal az augusztus 20-i programsorozat kapcsán, már nem válaszolt.
Összefoglalva tehát a levelezés és a szereplők lapunknak adott válaszaiból úgy tűnik, hogy
Az kétségtelen, hogy az új szervezővel magán a rendezvényen rengeteget spórolt az állam, hiszen a korábban tervezett 17,5 milliárd helyett valóban ennek szűk negyedéből valósulhat meg a program. A fentiek alapján azonban nehéz azt mondani, hogy nem egy előre lejátszott folyamatban, egy falból kiírt közbeszerzés végén került a 4 milliárdos projekt a Hardrock Kft.-hez.
Az elmúlt hetekben a G7 több, az ügyre rálátó szereplővel is beszélt, és nagyjából mindenkinek az volt a véleménye, hogy a spórolás ellenére a kiválasztás folyamata nagyon nem volt rendben.
A leginkább jóhiszemű megközelítés szerint is „elképesztően elbénázták, és ezt lehetett volna másképp is csinálni”. A kevésbé jóhiszeműek szerint pedig le voltak osztva a szerepek, és a dolog pont úgy működött, mint az elmúlt tizenhat évben is, a Fidesz alatt.
A történet azért nehezen érthető, mert ilyen előzmények után, a Lounge-csoport megborulásával, a rendkívül szűk időkerettel és a 13 milliárdos spórolással valószínűleg elég sok alternatív megoldás indokolható lett volna. Egy valóban transzparens folyamat végén jó eséllyel akkor sem lett volna nagy botrány, ha valahogy közbeszerzés nélkül, például állami szervezésben zavarják le az egész rendezvényt. Elegáns nem lett volna ugyan, de a Tisza ennél nagyobb jogi próbatételekkel is megküzdött már kormányra kerülése óta. Ehhez képest egy olyan közbeszerzés, amely sokakban a NER hasonló ügyleteit idézi, és legfeljebb jogi takarózásra jó, már sokkal problémásabb.