Aratókoszorú és egyéb érdekes hagyományok az államalapítás ünnepén

Augusztus 20. hagyományai között a búcsú, a Szent Jobb-körmenet és az új kenyér ünnepe is helyet kapott.
Az aratókoszorú az aratás, a búza és a magyar föld hagyományát kapcsolta az ünnephez.
A tűzijáték és a Debreceni Virágkarnevál már modern, 20. századi hagyományként vált az ünnep részévé.

Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Ekkor emlékezünk meg Szent István király honatyánkról, e napon van a keresztény magyar államalapítás ünnepe és egyben a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Államalapítás ünnepe (Szent István államalapító szobra) — Szent István államalapító szobra, államalapítás ünnepe
Fotó: Nominesine / Shutterstock

Államalapítás ünnepe és a hozzá kapcsolódó hagyományok, szokások

Szent István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén pedig ekkor ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ra. 2013 óta szintén ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, többek között a Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.

Búcsú és mulatság

E különleges nap másik fontos eleme a búcsú és a közösségi mulatság volt. Azokon a településeken, ahol Szent István volt a templom védőszentje, templombúcsút tartottak. A nagymisét vendégeskedés, vásár, délutáni vagy esti vigasság követhette. A rokonság összegyűlt, vendégeket fogadtak, a fiatalok pedig táncmulatságon vehettek részt.

Mestersége Ünnepe, államalapítás — mutság, államalapításFotó: Goracz Jozsef Mark

A Szent Jobb kultusza

Az ereklyét 1818-ban vitték először ismét ünnepélyes körmenetben, és a 19. század folyamán a Szent István-napi állami reprezentáció egyik legfontosabb elemévé vált.

A Szent Jobb, valójában Szent István király mumifikálódott jobb kézfeje, ami a magyar államiság egyik legfontosabb történelmi ereklyéjévé vált.

A török hódoltság idején az ereklye hosszú időre külföldre került, majd Mária Terézia 1771-ben visszahozatta Magyarországra. A Szent Jobb- körmenetének hagyománya a 19. században alakult ki: 1862-től a budai Várból a Mátyás-templomig és vissza vitték.

Új kenyér ünnepe

Az új kenyér ünnepe kifejezetten a 20. század közepén vált az augusztus 20-i ünnep részévé. A búza a magyar agrárkultúra egyik legfontosabb terménye, a kenyér pedig a mindennapi élet alapvető élelmiszere.

Régebben egy jó búzatermés egy parasztgazdaságban nem egyszerűen gazdasági sikernek számított: a következő év megélhetésének biztonságát is jelentette.

Ennek a hagyománynak a mai továbbélése a Szent István-napi kenyér versenye, amelyet a Magyar Pékszövetség rendez, valamint a Magyar Ízek Utcája, ahol az ünnep idején a győztes kenyér és az adott évben kiválasztott Magyarország Tortája is bemutatkozik.