„A békéhez saját erő is kell” – szögezte le Magyar Péter a Kossuth téri tisztavatáson elmondott beszédében, valószínűleg nem gondolva arra, hogy ugyanez a mondat elhangzott már Orbán Viktor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi beszédeiben is.

„Szükségünk lesz egy európai biztonsági- és haderőépítési tervre, de nem azért, mert háborúban állunk az oroszokkal, hanem azért, mert a béke mögé, a tapasztalatok alapján mindig tenni kell egyfajta katonai képességet. Erőt kell mutatni, mert a békéhez erő kell” – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök 2025. októberében. A volt miniszterelnök ekkoriban még egy Donald Trump – Vlagyimir Putyin találkozót szorgalmazott Budapestre.

A volt honvédelmi miniszter is használta ezt a szófordulatot

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, korábbi honvédelmi miniszter 2023-ban beszélt ugyanerről, ő úgy fogalmazott:

A békéhez erő kell, az erőhöz pedig ma egy 21. századi modern, ütőképes hadseregre van szükség.

A honvédelmi miniszter Szentendrén beszélt erről, az egységes alapkiképzési programban részt vevők nyilvános katonai eskütételén, amelyen jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóftól korábban is elhangzott ugyanez, még 2022-ben, amikor közölte: „Magyarország Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre”, és a háborús technológia fejlesztéséről beszélt, éppúgy, mint augusztus 20-i beszédében Magyar Péter, aki hozzátette, hogy az uniós és NATO-tagságból járó kötelesség, felelősség és lehetőség alapvetés, de a békéhez saját erő is kell, „a Honvédségnek olyan haderőnek kell lennie, amelyre a magyar emberek és a szövetségeseink egyaránt számíthatnak. Jól felszereltnek, kiképzettnek, technikailag korszerűnek és jól vezetettnek. Ehhez kellenek önök. A jellemet semmilyen technológia nem helyettesíti”.

Ruszin-Szendi Romulusz – akkor még altábornagyként, a Honvéd Vezérkar főnökeként – szintén részt vett az eseményen, és köszönetet mondott azoknak, akik vállalták, hogy ha kell, fegyverrel védik meg Magyarországot. Köszönetet mondott a hozzátartozóknak is, akik rájuk merték bízni fiaikat, lányaikat, szeretteiket, mert tudták, hogy a Magyar Honvédségnél „most már jó kezekbe kerülnek”.

Magyar Péter a Kossuth téren mondott beszédet

Az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat a Kossuth téren kezdődött meg, tisztavatással és zászlófelvonással. Nyolc óra előtt két perccel elindult a tisztavatás, ahol 103 tisztjelölt tette le az esküt, majd Baka András köztársasági elnök körbesétált a téren és tiszteletét tette a tisztjelöltek előtt. Ezután érkeztek a történelmi zászlók, köztük az 1956-os lyukas zászló, végül a díszzászlóalj vezényletével, a Himnusz alatt felvonták a nemzeti lobogót.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét: „a hazáért. Két egyszerű szó, de egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében”.

A kormányfő hangsúlyozta, akkor ország egy ország, ha meg tudja védeni az állampolgárait. „Magyar az, aki ezt a hazát a sajátjának érzi, aki hozzátesz, aki dolgozik érte, és aki szükség esetén megvédi” – húzta alá Magyar Péter.

Magyar Péter kiemelte: a haza védelme nem egyetlen feladat, a haza védelme azt jelenti, hogy amikor baj van, akkor van kihez fordulni, „és Magyarország tudja, ha nagy a baj, a magyar honvéd ott lesz”. A miniszterelnök köszönetet mondott minden katonának, akik az elmúlt hetekben a rendkívüli aszály és energiahelyzetben szolgáltak, Paksnál dolgoztak, vizet szállítottak az embereknek, segítettek a tűzoltásban.

Az ünnepi beszédről itt írtunk részletesen.

(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond az államalapítás és Szent István király ünnepén tartott tisztavatáson a budapesti Kossuth téren 2026. augusztus 20-án. Fotó: Németh KAta / Index)