GazdaságSzerző: Csaba Finta 2026. 08. 20. 4 percnyi olvasás
Magyarország új kormánya azt állítja, hogy a vártnál lényegesen rosszabb költségvetési pozíciót örökölt, de úgy érvel, hogy a kormányzás első hónapjai már irányváltásra utalnak. Olvass tovább: https://dailynewshungary.com/analysis-hungary-government-adopt-euro/
Magyarország új kormánya azt állítja, hogy a vártnál lényegesen rosszabb költségvetési pozíciót örökölt, de úgy érvel, hogy a kormányzás első hónapjai már irányváltásra utalnak. Mivel a kormány 2030-ig az euró bevezetését tűzte ki célul, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése a következő évek egyik meghatározó gazdasági kihívása lesz.
A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP 3,7 százaléka körüli hiánycéllal fogadták el. Az új kormány felülvizsgálata szerint azonban korrekciós intézkedések nélkül a hiány megközelítőleg 8,3 százalékot is elérhetett volna. A Pénzügyminisztérium most a GDP 7,5 százaléka körüli hiányra számít, az MBH Elemző Központ ennél valamivel kedvezőbb, 7 százalék körüli adatot prognosztizál.
A kormány szerint az uniós források és egyéb intézkedések segítettek megakadályozni a helyzet további romlását. A költségvetés felülvizsgálata további terheléseket is azonosított, köztük a magasabb önkormányzati, útfejlesztési és egészségügyi kiadásokat, valamint a korábban számításokban szereplő, de végül elérhetetlen uniós forrásokat.
Az erősödő forintárfolyamok, az alacsonyabb hozamok és az uniós források fellendülése ugyanakkor hozzájárult a költségvetési kilátások javulásához. A kormány augusztus végéig tervezi a 2026-os költségvetés módosítását és új hiánycél kitűzését. A 2027-es költségvetés és a középtávú költségvetési terv október végére várható.
Soha ne maradj le egyetlen címről sem: csatlakozz a Daily News Hungary hivatalos WhatsApp csatornájához!
Több oka is van arra, hogy jövőre csökkenni fog a hiány. Megszűnnek a 2026-os egyenleget terhelő kivételes kiadások. Az Index beszámolója szerint az úgynevezett „fegyverpénz” például várhatóan a GDP nagyjából fél százalékpontjával rontja az idei hiányt.
A kamatköltségek a korábban vártnál is gyorsabban csökkenhetnek. Az alacsonyabb állampapírhozamok és az esetleges kamatcsökkentések csökkentenék a magyar adósságszolgálat költségeit, újabb lökést adva a költségvetésnek. A legutóbbi adatok a javulás korai jelét mutatják. Kármán András pénzügyminiszter júliusban 524 milliárd forintos (1,44 milliárd eurós) költségvetési többletről számolt be, és kiemelte a hiány jelentős csökkenését.
Ugyanakkor óva intett az idő előtti következtetések levonásától. A júliusi javulás egy része a tervezettnél alacsonyabb kiadásoknak köszönhető, és előfordulhat, hogy bizonyos kifizetéseket egyszerűen elhalasztottak, nem pedig megszüntettek. Az igazi próba tehát az lesz, hogy megmarad-e a költségvetési fegyelem, miután ezek az átmeneti hatások megszűnnek.
A kormány azon törekvése, hogy 2030-ban bevezesse az eurót, hosszabb távú dimenziót ad a fiskális vitának. Ha Magyarország teljesíteni akarja az euróbevezetés feltételeit, akkor tartós előrelépésre van szüksége a hiány és az államadósság terén. Egyetlen éves fejlesztés nem lesz elég; az országnak hiteles, több éves költségvetési pályára lenne szüksége.
Éppen ezért az elemzők azzal érvelnek, hogy egy kiszámítható konszolidációs terv értékesebb lehet, mint egy drámai egyéves deficitcsökkentés. Az ideiglenes kiadáscsökkentések vagy az egyszeri bevételek javíthatják a főszámot, de nem feltétlenül oldanák meg a mögöttes strukturális problémát.
Egy reális többéves program megmutatná a befektetőknek, a vállalkozásoknak és a hitelminősítő intézeteknek, hogy a kormány hogyan kívánja csökkenteni a hiányt és az adósságot a gazdasági stabilitás megőrzése mellett.
Magyarország költségvetési konszolidációja önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat. Az MBH elemzői a gyenge külső keresletet, különösen a visszafogott német ipari teljesítményt jelzik, mint folytatódó kockázatot. Magyarország energiaimport-függősége a nemzetközi olaj- és gázáraknak is kiszolgáltatja a gazdaságot, miközben a geopolitikai feszültségek további nyomást gyakorolhatnak.
Adó- és versenyképességi intézkedések, beruházási döntések és az esetleges euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások tehát Magyarország növekedési kilátásait is befolyásolják. A kormány egyelőre a fiskális javulás korai jeleire mutathat rá. A döntő kérdés azonban, hogy ezek a fejlemények tartós változást jelentenek-e, nem pedig átmeneti kiigazítást.
Ha a 2030-as eurós ambíció több, mint politikai cél, akkor Magyarországnak több éves következetes költségvetési fegyelemre, folyamatosan csökkenő hiányra és hiteles útra van szüksége az államadósság csökkentésére.
Napi